A tranzakciós illeték eltörlését javasolja az MNB a Pénzügyminisztériumnak

Több országban, Skandináviában és Izraelben is meghirdette a kormányzat a készpénzmentes társadalmat - mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Napi.hu E-buksza 2019 konferenciáján. A kormányzatok így szeretnének küzdeni a feketegazdaság és a drága készpénzhasználat ellen.
Herman Bernadett, 2019. június 20. csütörtök, 10:49
Fotó: Napi.hu / Horváth Balázs

A legfrissebb felmérés szerint Svédországban csak a lakosság 30 százaléka vesz már fel havonta készpénzt, egyre kevesebben használják a bankókat, viszont terjedőben van a kártyahasználat mellett az azonnali fizetési rendszer (SWISH). Vannak boltok, ahol már egyáltalán már nem fogadják el a készpénzt - bár a többségük még igen -, de fontos intézkedés, hogy a készpénzfelvétel pedig nem ingyenes, hanem kifejezetten költséges az embereknek.

Ezzel a svéd modellel ellentétben egyelőre Magyarországon jelenleg még a készpénz dominál: a fizetések 80 százaléka így történik, miközben ez az arány Svédországban, Dániában csupán 20-25 százalék. Hazánk a legmagasabb készpénzhasználati arányú országok közé tartozik. A bankókat nem csak vásárlásra, de megtakarításra és a rejtett gazdaság ellátására is használják - hangzott el Bartha Lajos előadásában.

A konferencia előző előadásában Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára el is magyarázta, hogy miért érné meg a készpénz mennyiségének csökkentése: évente 400-450 milliárd forintos kárt okoz ez a költségvetésnek évente.

Nehéz megszámolni

Becslések szerint a lakossági tranzakciók 80 százalékához nem használnak bankszámlát vagy -kártyát. Pontos adata nincs az MNB-nek, csak az online pénztárgépek kimutatásaiból lehet kiindulni, ezeknél 84,8 százalék az arány. "Svédországban és Izraelben sem tűnt még el a készpénz, és rövidtávon nem is fog" - mondta az MNB szakterületért felelős ügyvezető igazgatója, de azt elmondta, hogy az arány jelentősen csökkent. Magyarországon is inkább az a cél, hogy a jelenlegi 80 százalékról 40-45 százalékosra csökkenjen a készpénzes tranzakciók aránya.

Nem cél a készpénz korlátozása, hanem az elektronikus tranzakciók számának növelése: 2018-ban 1,25 milliárd ilyen tranzakció volt, 2030-ig évente 200 millióval szeretné növelni ezt a számot az MNB. 2017-ben 1,05 milliárd volt ezek száma, tehát van növekedés, de fokozni kellene az ütemét. A csoportos beszedések száma stagnál, az átutalásoké nő, a bankkártya-forgalom az, ami miatt gyorsan emelkedik az elektronikus tranzakciók száma - ismertette a jegybanki célokat a szakember.

Lassulhat a növekedés

Önmagában a bankkártyahasználatra azonban nem lehet támaszkodni, mivel a piac lassan telítődik, mellettük a POS-terminálok telepítése is hamarosan befejeződik. Az átutalások számának növelésében hisz az MNB, az azonnali fizetés elindulása adhat ennek lökést. Jelenleg nincs olyan fizetési eszköz, amely teljesen egyenértékű a készpénzzel, viszont a másodperces utalás jó alternatíva lenne Bartha szerint.

Az azonban, ha csupán a rendszert gyártja el a Giro Zrt. és a bankok, nem hoz majd változást, csupán az átutalások sebessége nő majd meg. Ahhoz, hogy az elektronikus tranzakciók száma is nőjön innovatív fizetési szolgáltatásoknak kellene megjelenniük, és az árazást is vonzóvá kellene tenniük a pénzintézeteknek - ismertette a problémákat.

Innovációkat várnak

Arról is beszélt, hogy az MNB pénzforgalmi szolgáltatókat is beengedne a Giro rendszerébe, ha azok innovatív szolgáltatásokat, applikációkat kínálnának. A jelenlegi bankszektor persze nem szeretné, ha felborulna a pénzforgalmi piac jelenlegi egyensúlya, a hitelintézetek is fejlesztenek. Megjelenhetnek olyan mobil alkalmazások, amelyeket bármilyen fizetési helyzetben lehet majd használni.

Jelenleg be kell regisztrálni több helyre, ha mindent be akar fizetni valaki, csekkeket, szolgáltatásokat. Kínában vannak már erre jó megoldások például az Alipay. Magyarországon most nehézkes még ez, a QR-kódok nem mindig átjárhatók, nem lehet minden alkalmazásban ez alapján fizetni.

Várhatóan könnyíti majd a helyzetet a másodlagos azonosítók - mobilszám, e-mail cím, adószám - megadása. Az ilyen azonosítók számát lehet bővíteni, ha van rá igény, például be lehet vezetni a rendszámot vagy a személyigazolvány-számot is. Az MNB reméli, mire 2020. március 2-án elindul Magyarországon is az azonnali fizetés, addigra számos szolgáltatás jelenik majd meg a piacon.

Vonzó árazás kellene

A lakosság folyamatosan számolja, mennyibe kerül neki a bankolás. A készpénzhasználat ingyenesnek tűnik 150 ezer forintig, a bankkártya-használat szintén, hiába hárítja át a pénzintézet a fogyasztóra az évi 500 forintos tranzakciós illetéket a kártyadíjban. Az átutalások viszont pénzbe kerülnek, amit drágállnak a fogyasztók - magyarázta a helyzetről Bartha Lajos.

Európában ügyfélprofil alapján számlacsomagokat alakítanak ki a bankok, amelyekben végtelen számú tranzakciót lehet végezni egy fix díjért. Magyarországon viszont van számladíj, az átutalásoknak külön díja van, sok helyen még minimumdíj is van, egy nagyobb, több milliós átutalásnak több tízezer forint lehet a költsége. Magyarországon a legdrágább a bankolás az MNB felmérése szerint.

A Giro már lépett

A Giro a bankoknál már bevezette a csomagalapú árazást a korábbi tranzakció-alapú helyett. A Magyar Nemzeti Bank emellett folyamatosan javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy törölje el a lakosságnál a tranzakciós illetéket vagy tegye legalább átalánydíjassá, ez csak 10-15 milliárd forint kiesést hozna a költségvetésben - beszélt a tervekről a jegybanki szakember.

Azt is elmondta, hogy a bankokat arra kérik, csomagalapú árazást vezessenek be a bankszámláknál, és tegyék vonzóvá árazásban az átutalásokat. Az azonnali fizetés azokban az országokban működik eredményesen, amelyekben ezek ingyenesek. A pénzintézetek számára 4-5 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, ha ezt meglépnék, még akkor is, ha megmarad a tranzakciós illeték.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.06.20 11:57

A tranzakciós adó egy aljas lenyúlás, pénzbehajtás. Az államháztartás egyensúlyát pedig úgy is meg lehet őrizni, hogy kirúgnak egy csomó felesleges tintanyalót, és bezárnak egy csomó felesleges intézményt, akik csak az adófizetők pénzén elősködnek. Takarékosság. Az állam tanúsítson önmérsékletet. Az adók nem arra valók, hogy egy csomó felesleges tintanyaló jól megéljen belőle. Államapparátust, adókat, bürokráciát drasztikusan csökkenteni, digitális államot bevezetni (pl. Észtország, Dunai). A pénz azoké, akik megkeresik: polgároké, vállalkozásoké.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ovodas, 2019.06.20 11:51

Jó ciikk.A kérdésben már benne van a válasz is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html