Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Összesen 95 147-en felvételiztek felsőoktatási intézménybe az idén. A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzésre, 9 százaléka osztatlan mesterképzésre, 19 százaléka mesterképzésre és 4 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. A 2013-ban megváltozott új felvételi eljárásnak köszönhetően akár 100 ezer új egyetemista és főiskolás hallgató is tanulhatna állami ösztöndíj keretében - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Szerinte a siker a 240-es, gesztus értékű ponthatár a számlájára írható.

A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban nappali munkarendben kíván tanulni, (76 százalék), a levelező munkarendet leginkább az idősebb korosztály, vagy a már diplomával rendelkezők választották (23 százalék), és a jelentkezők mindössze 1 százaléka választotta a távoktatás lehetőségét. Egy évvel ezelőtt a nappali munkarendre jelentkezők aránya 75 százalék volt.

2012-ben az állami ösztöndíjas szakok iránti érdeklődés leginkább a műszaki képzési területen nőtt: a 2011-es 16 százalékról 21 százalékra. A legdrasztikusabb csökkenés tavaly a gazdaságtudományokhoz tartozó szakok esetében volt, idén azonban újra többen jelöltek meg erre a képzés területre képzést. 2011-ben ugyanis a felvételizők 18, tavaly 4, idén 13 százalékuk kíván ilyen kurzuson tanulni.

Az emelt szintű érettségi követelménye idén először jelent meg a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési területen teljes körűen. Ez is szerepet játszhat a két terület állami ösztöndíjas alapképzéseire történő első helyes jelentkezések számának jelentős (30-50 százalékos) csökkenésében. A pedagógus képzési területen (tanító-és óvóképzés, gyógypedagógia, csecsemő-és kisgyermeknevelő, konduktor), ahol a humán területen egyedüliként nem kell emelt szintű érettségi a jelentkezéshez, a jelentkezők száma és aránya is.

Az új osztatlan tanárképzésre első helyen 1214-en jelentkeztek, beleértve a közismereti, szakmai és művészeti képzést is. Az intézményi megoszlás ezen a területen azt mutatja, hogy egy kiemelkedő intézmény van (ELTE) közel 400 jelentkezővel,, néhány nagy egyetemen, (Debreceni Egyetem, Pécsi tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) van 100 felett az első helyen jelentkezők száma, a többi intézményben jóval kevesebb a jelentkezői szám.

Tizenhat olyan szak van, amelyek állami ösztöndíjas képzésre nem 240 ponttal, hanem ennél jóval magasabb pontszámmal lehet bekerülni. Ezeket a szakokat, illetve a hozzájuk tartozó ponthatárokat a miniszter határozta meg, és hozta nyilvánosságra , egyebek között a felvételi tájékoztatóban is. A 460-as ponthatárral meghatározott gazdálkodási menedzsment volt a sztárszak, ide 1772-en adták be jelentkezésüket. Népszerű volt még a jogász szak (1469-es ponthatár), a turizmus-vendéglátás (1544 pont) valamint a pénzügy-és számvitel (1239 pont).