A túl sok szabadnap betett az iparnak

Márciusban az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 1,9 százalékkal nőtt. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2018 márciusában kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2017 márciusában.
Dzindzisz Sztefan, 2018. május 14. hétfő, 09:00

2018 márciusában:

  • Az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt márciusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
  • Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal mérséklődött. (Így nőttek az árak a mezőgazdaságban.)
  • Az ipari export volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 4 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai is mérséklődtek, 2,6 százalékkal.
  • Az ipar belföldi értékesítése 8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3 százalékkal csökkent, míg a csekély súlyú bányászaté 46 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,8 százalékkal emelkedett, főként az előző évinél jóval hidegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2018. márciusi átlagos középhőmérséklet 5,5C-kal alacsonyabb volt a 2017. márciusinál).
  • A feldolgozóipar tizenhárom alága közül márciusban kilencben csökkent a termelés, ehhez az előző évi magas bázis hatása is hozzájárult.
  • A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 3,3 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé 8 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.
  • A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4 százalékkal csökkent. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 24 százalékkal bővült, azonban az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 14,1 százalékkal visszaesett.
  • A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az alágazatok közül a legjelentősebb súlyú (27 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 12,9 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt. Azon alágazatok közül, amelyekben csökkenést regisztráltunk, a malomipari termék, keményítő gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 18,1 százalékkal.
  • Az előző hónapokhoz képest a növekedési ütem lassulása figyelhető meg a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten.
  • A magas bázis szintjét is felülmúlta a vegyi anyag, termék gyártása, a kibocsátás márciusban 5,6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, elsősorban a mintegy kétharmad súlyú műanyag-alapanyagyártásnak köszönhetően.
  • Az előző havi növekedéssel szemben a kis súlyt képviselő gyógyszergyártás 10,9 százalékkal csökkent, elsősorban a kivitel kedvezőtlen alakulása következtében.
  • A legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is számottevően, 13,3 százalékkal visszaesett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek.
  • Legnagyobb mértékben, 16,3 százalékkal a feldolgozóipari termelés 6,4 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, főként a közel egynegyed súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős visszaesése miatt.
  • Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében márciusban - 3,8 százalékos létszámnövekedés mellett - 6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
  • Magyarország területi egységei közül az ipari termelés csak két régióban, Budapest és Pest régióban nőtt 0,8 és 3,6 százalékkal. A többi régióban 0,1 és 6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.
  • A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5 százalékkal kisebb volt 2017 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 7,4 százalékkal nőttek, ugyanakkor az új exportrendelések 6,8 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 6,7 százalékkal elmaradt a 2017. márciusitól.

2018. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest:

  • Az ipari termelés 2,5 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,9 százalékkal emelkedett.
  • Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,3 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,7 százalékos létszámbővülés mellett következett be.
  • Az ipari termelés a régiók közül csak Nyugat-Dunántúlon csökkent (0,9 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Pest régióban (7,5 százalék) bővült a volumen, a többiben 0,6 és 3,8 százalék közötti növekedést mért a KSH.
Kép forrása: Pixabay

 

HOZZÁSZÓLÁSOK