A választások után jöhetnek a megszorítások - itt a friss prognózis

2013-ban a 2011-es szint alatt van a GDP, az ipari termelés, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, az ingatlanszektor, a lakosság fogyasztása, az üzleti beruházások, a vállalati hitelállomány és a Magyarországon nem közmunkán foglalkoztatottak száma. Ezért az elmúlt években bekövetkezett változás a magyar gazdaságban javarészt látszat – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből. A GKI szerint a tavaszi választások után a költségvetésben is kiigazításokra lesz szükség.
Papp Zsolt, 2014. március 20. csütörtök, 10:54
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdaságban egy átmeneti látszólagos javulás tapasztalható, érdemi változtatások nélkül - a jogbiztonság és a gazdaságpolitika kérdésében - nem várható tartós növekedés - mondta Vértes András a GKI elnöke a cég legfrissebb gazdasági elemzését bemutató sajtótájékoztatóján. A javulás óriási része a mezőgazdaságnak, pontosabban a jobb időjárásnak volt köszönhető, ez adta a tavalyi 1,1 százalékos gazdasági növekedés erejét. A tavalyi növekedést segítette az uniós támogatások lehívásának véghajrája is - amely meglökte a tavalyi és az idei beruházásokat - ám ez a hatás is kimegy a gazdaságból. Az új, hétéves uniós költségvetési program eleve kisebb kerettel indul, ráadásul a felfutás sem lesz egyenletes. Tavaly még a GDP sem érte le a 2011-es szintet, de hasonló a helyzet az ipari termelés, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, az ingatlanszektor, a lakosság fogyasztása, az üzleti beruházások, a vállalati hitelállomány és a Magyarországon nem közmunkán foglalkoztatottak számának területén.

Az egyensúlyi folyamatok is tele vannak látszatokkal: az államháztartás három százalékos hiánya - javarészt magánpénztári rendszer felszámolásának köszönhető - ez évi 2 százalékkal csökkenti a hiányt. Az államadósság reálértékben emelkedett, nominálisan pedig stagnál. A legutóbbi 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátás jó hír, magas négy százalék feletti reálkamatot a magyar gazdaság csak hasonló mértékű növekedés mellett tudná kitermelni.

Az infláció már túl alacsony, miközben a hosszú távú kamat magas - ez mutatja, hogy a monetáris politika nem hozz tartós eredményeket - véli Vértes András. A költségvetési krízisadók lefagyasztották a gazdaságot, így sikerült a hiánycélt teljesíteni. A magyar gazdaságban az első féléves számok még kedvezőek lesznek, ekkor még két százalékkal nő a gazdaság, a második félévben már csak egy százalékos növekedés várható - így jön ki az idei, 1,5 százalékos növekedés. A korábbinál némileg magasabb növekedés a beruházások gyorsabb emelkedésének köszönhető.

A költségvetésben a választások után szükséges lesz kiigazító intézkedésekre, ugyanis az alacsony infláció miatt az áfabevételek elmaradnak, ráadásul kiadási lyukak is láthatóak, ezeket a kockázatokat nem fedik le a költségvetési tartalékok. Jelenleg mérsékelt kiigazításra van szükség: a bevételi oldalon 160 milliárdos lyuk van - ebből százat fedez az országvédelmi tartalék. A kiadási oldalon kockázatot jelentenek a kamatkiadások. A stadionépítési programok folynak, ám ezek bevételi forrásául szolgáló frekvenciatender még nincs sehol - mondta Akar László. A mostani megítélésünk szerint mintegy 150 milliárdos kiigazításra lehet szükség - tette hozzá a GKI vezérigazgatója. A költségvetés hiányát a GDP 2,9 százalékára lőtte be a kormány - vagyis nincs mozgástere a kormánynak a három százalékos határ alatt.

Nagyobb méretért kattintson!

A foglakoztatásban a valódi helyzet változatlan, a statisztikai helyzet változhat - mondta Vértes András. Mindez attól függ, hogy a kormányzat fönn akarja-e tartani a nagyon magas téli közfoglalkoztatást. Ha nem, akkor a foglalkoztatási ráta romlik. A munkanélküliség éves szinten 9,2 százalék körül várható. A reálbérek 2,3 százalékkal nőnek, ezen belül a közszférában 6,5 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek idén.

A monetáris politika kockázatai jelentősek: az év első felében egy százalék alatt marad az infláció, a második félévben gyorsulhat az áremelkedés - így jön ki az 1,3 százalékos infláció. Nagyon erős kockázat a forintgyengülés, amely a devizahiteles családokra nagyobb terhet rak, mint a rezsicsökkentés jövedelememlő hatása. Így gazdasági értelemben nincs pozitív hozadéka az utóbbi programnak - vélekedett Vértes András.

A választási rezsicsökkentés 2014 első két hónapjára 0 százalékos éves árindexet eredményezett, s ugyanezen okból az áremelkedés az év első felében 1 százalék alatt marad. A második félévben - különösen az önkormányzati választásokat követően - azonban az áremelkedés gyorsulása várható, mely 2015-ben is folytatódni fog. Ezt a piaci hatások - a vásárlóerő növekedése, a forint gyengülése - továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatatlansága magyarázza. Éves átlagban 1,3 százalék, az év végén 3 százalék közeli áremelkedés várható - olvsaható a GKI elemzésben.

Könnyen lehet, hogy Monetáris Tanács - hacsak a forint nem gyengül 320 forint fölé - márciusban még tovább csökkenti az alapkamatot, noha ez már az adott nemzetközi környezetben igen kockázatos, ráadásul kontraproduktív lépésnek látszik. Úgy tűnik, az MNB fő céljává saját mérlegének konszolidálása, a veszteség elkerülése vált. A lejáró államadósság megújításának szükséglete, valamint a forint leértékelődése által a devizaadósoknak okozott kár a választások után feltehetőleg kamatemelési periódus megkezdéséhez fog vezetni. Ennek kommunikált indoka feltehetőleg az áremelkedési ütem gyorsulásának - egyébként valós - veszélye lesz, miközben azt valójában az egész monetáris politika voluntarizmusa kényszeríti ki, minél később, annál nagyobb megrázkódtatást okozva. A GKI 2014 végére a 2,5 százalék körüli mélypont után 3,5 százalék körüli alapkamattal és éves átlagban 305-310 forint körüli euró-árfolyammal számol (nagy ingadozások mellett).

Szélsőséges, a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetési egyensúly ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését. Ezzel, az eddig jelzettnél sokkal rosszabb forgatókönyvvel azonban a GKI előrejelzése nem számol. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül 2015-re sem gyorsulhat a növekedés, nem kezdődhet meg a regionális leszakadás megállítása. A magyar gazdaság perspektívátlan, a társadalomnak érdemi javulása lehetőséget nem adó pályán halad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kozmix, 2014.03.20 16:29

@jobbajobb: Hát ez az te csicska, a tanulás, és a szemellenző levétele neked ajánlotta leg jobbajobban, mert rajtad kívül mindenki más látja, és tapasztalja a ,,nem megszorítást" amit sumák módon áttételesen, csak az zemberekkel fizettetnek meg!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.20 16:18

@jobbajobb: egyre inkább lemaradunk a lengyel, cseh és szlovák szinttől.


..nézd vissza a statisztikát ..2002-2010 között maradtunk le ....,előtte megelőztük őket 2002-ig !!!!!!!!!!!!!!!!!...ők nem adósodtak el !!!nem volt szdsz !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.20 16:16

@Axxtro: Politikai bulvárrá züllesztette magát a napi.hu.

Csak bele kell olvasni a komment rovatba.

Az olvasótábor mindent elárul.

Hajrá fiúk.



..egy kis tanulás rád fér !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.20 16:15

@lomb: Gazdasági tudással párosítva már soros szintjén kéne állnia! Nem tart még ott? Csodálkozom!



..hahahahahahaha...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2014.03.20 15:11

@lomb: butaság tagadni a nyilvánvalót lomb! és nem vagyok gondolatolvasó... de a te esetedben erre nincs is szükségem...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html