A válságadó ellenére is 100 milliárd felett a Mol-profit

A Mol csoport tavalyi évi eredménye 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, úgy, hogy a speciális tételek közel 80 milliárd forinttal csökkentették a nettó profitot. Az összkép vegyes lett a profit ugyanis csak nettó szinten haladta meg az elemzők várakozását, míg a legtöbb üzletág elmaradt az előrejelzésektől.
Deák Bálint, 2011. február 15. kedd, 06:40

A Mol-csoport nettó nyeresége 33,0 milliárd forint volt a tavalyi év utolsó negyedévében, ami 79 százalékos növekedés az előző évhez képest. Speciális tételek nélkül a negyedik negyedévi nettó nyereség 7,2 milliárd forintról 50,6 milliárd forintra nőtt. Így az egy részvényre jutó eredmény (EPS) 362 forint volt, ami 65 százalékos emelkedés 2009 negyedik negyedévéhez képest.

  

Az egész évet tekintve így a csoport árbevétele 29 százalékkal 4330,4 milliárd forintra, a nettó nyeresége pedig 6 százalékkal 100,8 milliárd forintra nőtt 2010-ben - közölte a társaság a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint készült konszolidált gyorsjelentésben.

A speciális tételek nélkül a nyereség 177,6 milliárd forint volt, szemben az előző évi 46,7 milliárd forinttal. Az éves eredményt 25,8 milliárd forint válságadó és az a 35,2 milliárd forint csökkentette, amit az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal együtt pótlólagos bányajáradékként fizetett meg a társaság.

A készpénztermelő képességet mutató kamat- és adófizetés, amortizáció és értékcsökkenés előtti nyereség (EBITDA) az év egészében 18 százalékkal 519,2 milliárd forintra emelkedett, míg a negyedik negyedévben 18 százalékkal 139,1 milliárd forintra bővült.


Az egy részvényre jutó hígított (az átváltható értékpapírokat is figyelembe vevő) eredmény (EPS) 2010-ben 1174 forint volt, 5 százalékkal több az előző évinél. A negyedik negyedévben 362 forint volt az EPS, ami 65 százalékos emelkedés 2009 negyedik negyedévéhez képest.
 

A nemzetközi tevékenység részaránya az üzleti eredményből jelentős mértékben megnövekedett 2010-ben. Az eredményjavulása ugyanis elsősorban a nemzetközi szénhidrogén termelésből származott, miután az elmúlt évek kiemelkedő beruházásai termelési fázisba fordultak. A csökkenő hazai szénhidrogén-termelés ellenére a Mol az előző évhez képest 29 százalékkal több bányajáradékot fizetett Magyarországon 2010-ben, amit az emelkedő jegyzésárak okoztak. A külső környezet fokozatos javulása mellett a kitermelési üzletág eredménye a viszonylag alacsony bázishoz képest több mint kétszeresére nőtt, a vegyipar pedig az év egészét tekintve nyereséges lett.

A kutatás-termelés üzletágban a speciális tételek nélküli üzleti eredménye 2010-ben 80 százalékkal 260,5 milliárd forintra emelkedett, amiből 85,7 milliárd forintot hozott az utolsó három hónap.  A negyedik negyedévben az INA nélküli profit 42,2 milliárd forint volt ebben az üzletágban.  A profit bővűlése a növekvő szíriai és horvátországi off-shore termelésnek, a 23 százalékkal magasabb átlagos realizált szénhidrogénárnak és a helyi devizák dollárral szembeni kedvező változásának tudható be. 

A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli működési eredménye 27,2 milliárd forinttal 11,3 milliárd forintra csökkent az utolsó negyedévben.  A profitra negatívan hatott a hektikus, de átlagban erősebb USD-vel szembeni forint árfolyam, a kereslet normál szezonalitásának és a rekord magas jegyzésáraknak köszönhetően 8 százalékkal alacsonyabb értékesítés, valamint szintén eredmény rontó hatása volt a sajátfelhasználás magasabb költségének az emelkedő kőolajárak következtében. A negatív hatásokat csak részben kompenzálta az értékesített termékek átlagos árrésének a növekedése és a Brent-Ural különbözet kis mértékű növekedése.
Az év egészét tekintve azért nőtt ennek az üzletágnak is az eredménye 28,1 milliárd forintról 67,8 milliárdra.

A vegyipari üzletágban a negyedik negyedév 3,9 milliárd forint veszteséget könyvelhetett el, az év egésszére így csupán 1,5 milliárdos profit maradt. Az előző negyedévhez viszonyított kedvezőtlen változás elsődleges oka az integrált petrolkémiai árrés csökkenése, mivel az olefin alapanyag árak jelentősen emelkedtek, amit nem követtek a polimer termékek árai.

A gázüzletágban 10 milliárd forint volt az utolsó negyedévi eredmény.
 

Így összességében bár a nettó profit magasabb lett egy picivel mint amit az elemzők vártak, üzemi szinten csak a kitermelési üzletág tudott többet hozni a szakértők várakozásánál. Ráadásul az INA gázüzletágának a lezárásáról sincsenek jó hírek egyelőre ugyanis bizonytalan időpontra tolták el az ügy lezárását.

HOZZÁSZÓLÁSOK