2016 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A GDP volumene 2,2 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,2 százalékponttal magasabb. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.
  •  A kiegyensúlyozás előtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal bővült. (A kiegyensúlyozatlan adatok a 3.1.6-os számú Stadat-táblában találhatók.)
Termelési oldal:
  • Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye is emelkedett. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
  • Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, a III. negyedévben 12 százalékkal. Az ágazaton belül a leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a kereskedelem, gépjárműjavítás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,8 százalékkal nőtt, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött, a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenését a jutalékok és díjak egyenlegének javulása nem tudta ellensúlyozni.
  • A bruttó hazai termék 2016. III. negyedévi, 2,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,3, az ipar 0,2, a mezőgazdaság 1,0 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal:

  • A háztartások tényleges fogyasztása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt.
  • A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene gyakorlatilag stagnált (-0,1 százalék), a közösségi fogyasztásé 1,6 százalékkal csökkent.
  • A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3 százalékkal emelkedett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8 százalékkal visszaesett, ezt továbbra is döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene emelkedett, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, védelem beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az ingatlanügyleteké, a kereskedelem, gépjárműjavításé, a mezőgazdaságé, az energiaiparé, illetve az információ, kommunikációé nőtt.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékkal bővült.
  • A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 2,7 százalékkal emelkedett.
  • A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 876 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 4,6, az import 5,3 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 4,9, a behozatal 5,6 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,4, importja 3,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • A bruttó hazai termék 2016. III. negyedévi 2,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,0 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

2016 III. negyedévében az előző negyedévhez képest:

  • A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
  • A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,7, az építőiparé 9,1, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal bővült, az iparé 1,8 százalékkal csökkent.
  • A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,9 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,1, a közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,7 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 1,9, az import 0,9 százalékkal csökkent.