Ab: a magyar egyházi szabályozás ellentétes az emberi jogi egyezménnyel

Az emberi jogi egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése - mondta ki az Alkotmánybírság (Ab), mely a szükséges összhang létrehozására három hónapot adott a jogalkotóknak.
Inforádió, MTI, 2015. július 8. szerda, 11:06
Fotó: Napi.hu

A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél. A miniszter azonban elutasította a kezdeményezést azért, mert az egyesület nem igazolta, hogy teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket, melyek szerint vagy százéves nemzetközi működést kell igazolnia, vagy azt, hogy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő, azaz mintegy tízezer tagja van.

Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás ezen rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek. A perbeli egyház korábban - más egyházakkal együtt - a strasbourgi bírósághoz fordult, mely 2014. április 8-án kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet, pártatlanságot előíró rendelkezéseivel.

A strasbourgi bíróság szerint ha az állam vallási szervezeteknek jogot biztosít állami támogatásokhoz, illetve az adózás területén privilégiumokhoz, köteles a semlegesség elve szerint eljárni. A bevett egyházak és az ilyennek nem minősülő vallási közösségek közötti megkülönböztetés azonban a kisebb vallási közösségekhez tartozó hívekre objektív és igazolható indok nélkül ró terhet, tehát nem felel meg az államtól elvárt semlegesség követelményének. (A bevett egyházként történő elismeréshez többletjogok kapcsolódnak, így például a személyi jövedelemadó egyházak számára felajánlható egy százaléka és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás.)

A strasbourgi bíróság rámutatott arra is, hogy a magyar szabályozásban a tagok minimális létszámával és az egyház fennállásának idejével kapcsolatos feltételek hátrányos helyzetbe hozhatnak új, illetve kicsi vallási közösségeket, ami ellentétben áll a semlegesség és pártatlanság követelményével.

A fennállás időtartamával kapcsolatban az emberi jogi bíróság elfogadta, hogy egy ésszerű időtartam előírása szükséges lehet az újonnan alapított és ismeretlen vallási csoportok esetében; azonban ezt nehezen látta igazolhatónak a magyar hatóságok által már megismert olyan vallási csoportok tekintetében, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre és a magyar szabályozásban előírt követelményt éppen csak hogy nem érték el.

A strasbourgi bíróság ezzel kapcsolatban hivatkozott a Velencei Bizottságra is, mely szintén úgy véli: a legalább százéves nemzetközi, és legalább húszéves magyarországi fennállást megkívánó követelmény az egyházaknak nyújtott kiváltságok tekintetében eltúlzott.

Az Ab mindezek miatt megállapította, hogy a magyar egyházügyi szabályozás - a törvény és a kormányrendelet egyes pontjai - az emberi jogi egyezménnyel ellentétesek, a szükséges összhang létrehozására pedig október 15-ig szabott határidőt.

Az Ab határozatában jelezte azt is, hogy az ellentét többféleképpen feloldható: például a bevett egyház elismeréséhez szükséges feltételek megváltoztatásával, vagy úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jelenleginél kevésbé korlátozó feltételekkel elérhetővé teszi más vallási tevékenységet végző szervezeteknek is.

A határozathoz a Paczolay Péter korábbi elnök mandátumának lejárta óta 14 taggal működő testületből hatan fűztek különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Helianthus, 2015.07.08 14:08

@Helianthus:

Elnézést, a pdf-ből kivett szöveget az eltérő billenytűkiosztás miatt javítani kellett. Itt a szöveg:

,,18. E nagy hagyomány tudatában, KAL-DU-ra a Tudás Hegyére való emlékezés miatt építettek a sík vidékeken hegyhez hasonló torony-templomokat. Minden városukban. Ezeket ÍZ-TEN dicsőítésére emelték. Téglákból raktak vastag falakat és az emeletek száma hét? volt. E torony templomok tetején volt az Ég-figyelőinek hajléka, akik éjjel-nappal figyelték az eget és írták agyagtáblákra.

19. A torony-templom neve a KAL nyelven HÉZIKAL-MA. . . azaz az örök élet országának temploma volt. De sokféleképpen nevezték e templomaikat. Mondták azt is, hogy: Isten szemének háza, az Élet helye és úgy is hogy: ZI-KUR-KAL.
. .vagyis ?az Élet Hegyének őrzője és ők úgy hitték, hogy mindegyikben ott van ÍZ-TEN, amikor imádkoznak hozzá és segítségét kérik. E templomokban szentelték meg eredetük titkának hagyományait és tudatosították utódaikban eredetük valóságát."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.07.08 14:04

@matolcsy:

Ha a Bibliából meríti a történelmi ismereteit, akkor nem csodálkozok a válaszain.

Nekem is van Bibliám. Nászajándékba kaptam több mint harminc éve.
Hasznos dolog, azzal szoktam az ablakot kitámasztani reggelenként ebben a melegben.
Ennek a ,,műnek" minden szavát a háttérhatalom írta. Nem áll másból, mint a történelmi valóság elferdített részletei, vagy hozzáfűzött hazugságok. Amit viszont kivettek belőle, az valóban jó dolog volt.
Olyanok, amelyek információval is szolgáltak az igazi háttérhatalomról.
De a Bibliából ki is vették, maradt még egy másik, egy igazi Biblia:

,,http://domonyi.aries.hu/MAGYARBIBLIA.pdf"

Találtam utalást arra is, hogy mi az a mindent látó szem az egy dollároson, ami a ,,Bibliából" kimaradt:

,,18. E nagy hagyomány tudatában, KAL-DU-ra a Tudás Hegyére való emlékezés miatt építettek a sík vidékeken hegyhez hasonló torony-templomokat. Minden városukban. Ezeket ÍZ-TEN dicsőítésére emelték. Téglákból raktak vastag falakat és az emeletek száma ?hét? volt. E torony templomok tetején volt az ?Ég-figyelőinek? hajléka, akik éjjel-nappal figyelték az eget és írták agyagtáblákra.

19. A torony-templom neve a KAL nyelven ?HÉZIKAL-MA?. . . azaz ?az örök élet országának temploma? ? volt. De sokféleképpen nevezték e templomaikat. Mondták azt is, hogy: ?Isten szemének háza.?, ?az Élet helye? és úgy is hogy: ZI-KUR-KAL.
. .vagyis ?az Élet Hegyének ?rz?je?. . . és ?k úgy hitték, hogy mindegyikben ott van ÍZ-TEN, amikor imádkoznak hozzá és segítségét kérik. E templomokban szentelték meg eredetük titkának hagyományait és tudatosították utódaikban eredetük valóságát."

Info a háttérhatalomról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matolcsy, 2015.07.08 13:00

@Helianthus: A kafarnaumi halászról is bőven olvashat a Bibliàban...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.07.08 12:54

@matolcsy:

,,Az meg nem baj ha a keresztény magyar àllam adót fizet Krisztus földi helytartójànak..."

A pápát nem Krisztus nevezte ki saját helytartójának, hanem pápai hatalom magamagát. Hol van a kinevezési okirat? Egyébként is mit csinált volna Krisztus a magyar egyházi adóval? Neki nem kellett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.07.08 12:50

@matolcsy:

,,Magyarország Szent István alatt vàlt àllamà.
Halàlával Mária Országàvà.
Szent Istvàn előtt is keresztények voltak a törzsek vezetői.
Atilla elé maga a pàpa vonult kegyelemért amit megadott neki.?

Az államnak kizárólagos adóztatási és törvényhozási monopóliuma azon a területen, amely alá van neki rendelve. Nem osztozkodhat. Nincs társállam.
István államalapításával idegen ország vallásának térítői jöttek ide, már ez önmagában kizárja a magyar államegyenlőségét a kereszténységgel. A vallás az adott állam hivatalos felfogása a világról és közrendről. Idegenek nem honosíthatnak meg más világfelfogást, mert az az állam félreállítása. Nem vethetnek ki adót, mert arra csak az állam jogosult. Nem írhatnak törvényeket és azoknak nem rendelhetik alá a magyar törvényeket.
Mária Országáról ennyit:
http://ehumana.hu/arpad/szcim/to05-4.htm
Benne a lényeg:

,,VII. Gergely pápa Salamon királyhoz
(1074. október 28.)

Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Salamonnak, a magyarok királyának üdvözletet és apostoli áldást.

Leveledet követed késlekedése miatt későn vettük kézbe. Kegyelmesebben fogadtuk volna azt, ha meggondolatlan eljárásoddal Szent Pétert annyira meg nem bántod. Országod véneitől tudhatnád, hogy Magyarország, melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a római szentegyházé.?
950 éve megy sóder.

Atilla történetét valószínűleg (én feltételezem) szintén meghamisította a háttérhatalom. Vannak, akik Attilát a legendás angol királlyal, Artúrral azonosítják. Nem vagyok történész, de a legendák gyártásáról van egy elméletem. Azt a háttérhatalom előszeretettel szokta alkalmazni olyan eseményekre, amelyeket letagadni nem tudott, de emlékezete rá nézve nem volt kívánatos. Az ilyen dolgokból felnagyított legendákat csinált, úgy tette őket hihetetlenné. Előfordulhat hát szerintem, hogy Atilla nem halt meg. Bár a birodalma felbomlott, pályafutását máshol folytatta, amely megmaradt a népek emlékezetében.
Talán még hun birodalom sem az volt, ami hírlik, hanem egy ősi európai ,,ENSZ? lehetett, amelyet északi és keleti népek hoztak létre a Római Birodalom egyensúlyozására, de egy emberöltő alatt vereséget szenvedett Rómától, amely az akkori (és talán még a mostani) háttérhatalom központja volt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html