Adnának munkát az önkormányzatok, csak jóval kevesebbet

Népszerű intézkedésnek számít Magyarországon a közmunka szervezése az önkormányzatok körében, ám az adatok azt jelzik, hogy a közfoglalkoztatás keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély - állapította meg a GKI.
Domokos László, 2011. június 27. hétfő, 12:41

Magyarországon a foglalkoztatási-program (közmunka) szervezése az önkormányzatok körében népszerű intézkedésnek számít, minden településtípuson 50 és 60 százalék közötti azon települések aránya, amelyek a közelmúltban vagy már megvalósítottak ilyet, vagy még az idén terveznek indítani közmunka programot. A foglalkoztatási-program szervezésben aktív önkormányzatok közül nagyon kevesen vannak, amelyek ennek megvalósítását 2012-2013-ra hagynák - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.

A közelmúltban legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a fővárosi kerületek voltak a legkevésbé aktívak e tekintetben, igaz, év végéig várhatóan ledolgozzák hátrányukat. A nagyközségek körében a legmagasabb azon települések aránya, amelyek nem szerveztek közmunkát és nem is tervezik, hogy elindítanak ilyen programot.

Az adatok azt jelzik, hogy a közmunka (közfoglalkoztatás) keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély - állapítja meg a GKI. A korábbi években igen aktívak voltak az önkormányzatok e területen, amit az állami költségvetés is jelentős összegekkel támogatott. Ez utóbbi támogatási mérték idén a korábbi összeg töredékére (kétötödére) esett vissza, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően 4 órás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára. Mivel ezzel párhuzamosan szigorították a közmunka indításának feltételeit, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett, így nem csoda, hogy jóval kevesebben terveznek indítani közmunkát, mint korábban.

 

Emellett a kormány megszorításai az önkormányzatokat sem kímélték, így idén jóval kevesebb olyan forrásuk van az önkormányzatoknak, amelyet a közmunka szervezésére fordíthatnak. Így nem elég, hogy folyamatosan csökken a munka nélkül maradottak ellátása, a szociális segélyezésre fordítható keret, de az eddigi munkaalkalmak száma is radikálisan csökken számukra (nem beszélve a munkáért elérhető, havi 30 ezer forint körüli jövedelmekről). A mindenáron munkára nevelni akaró politika, amely a realitásokra semmilyen figyelmet nem kíván fordítani, így előbb-utóbb szociális robbanáshoz vezethet - véli Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

HOZZÁSZÓLÁSOK