Mi változik az adózásban 2020-tól?

November 12-én benyújtották a parlamentnek a jövő évi tervezett adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslatot. A legfontosabb várható változásokat a Mazars adótanácsadó cég foglalta össze.
Domokos László, 2019. november 26. kedd, 19:38
Fotó: Reuters

Általános forgalmi adó (áfa)

A benyújtott törvényjavaslat alapján 2020. július 1-től várhatóan értékhatártól függetlenül valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek az adóalanyok között kibocsátott, belföldön teljesített ügyletekről kiállított számlák. Ez alól csak a közösségen belüli adómentes értékesítések lesznek kivételek.

Ez azt jelenti, hogy az adómentes és a fordított adózás alá eső számlákat is valós időben jelenteni kell, ha számlázó programmal állították ki. Ezzel párhuzamosan megszűnik a vevő adószámának feltüntetése kapcsán meghatározott százezer forintos értékhatár is, így a jövőben az adószám a számla kötelező tartalmi eleme lesz. A tervek szerint 2021. január 1-től még tovább bővül majd az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre a nem adóalanyoknak kibocsátott számlákkal is, így ekkortól már csak a MOSS (mini egyablakos rendszer) rendszerben kiállított számlákról nem kell majd adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatás értékhatárának eltörlése a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget is érinti. 2020. július 1-től várhatóan az adózóknak minden olyan számlát jelenteniük kell az úgynevezett M-lapokon, amelyek alapján áfát vonnak le.

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a számlakibocsátásra rendelkezésre álló észszerű határidő 15 napról várhatóan 8 napra csökken. Bővül a számlakibocsátásra, nyugtaadásra kötelezettek köre, így 2020. július 1-től az egyébként adómentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe.

Társadalombiztosítás

A tervezet szerint 2020. július 1-jével új társadalombiztosítási törvény lép hatályba, amely egységes szerkezetbe foglalja a jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvényt és az annak végrehajtására kiadott 195/1997-es Kormányrendeletet.

  • A jelenleg megkülönböztetett nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- (pénzbeli és természetbeni) és munkaerő-piaci járulék megszűnik, főszabályként egységesen 18,5 százalékos tb-járulék lesz. A 10 százalékos nyugdíjjárulék ugyanakkor továbbra is alkalmazható lesz bizonyos esetekben.
  • Valamennyi dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség.
  • • Az egységes társadalombiztosítási járulék kiterjeszti a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékmértéket a munkaerőpiaci-járulékra is.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forintra módosul (napi 257 forint).
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 hónapot meghaladó fizetési késedelme esetén a taj-számot érvénytelenítik.
  • Lehetővé válik az elévülési idő figyelmen kívül hagyása a nyugdíj-megállapítási eljárásnál.
  • A törvény rögzíti a külföldi devizában megszerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályait.

Illetékek

A illetéktörvénynek a a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseit 2020. január 1-vel kiterjesztik a vagyonkezelő alapítványokra. Egy önálló törvényjavaslat illetékkel sújtaná a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával, majd értékesítésével jelentős vagyont szerző adózókat.

Személyi jövedelemadó (szja)

A tervezet szerint 2020-tól már magánalapítvány és vagyonkezelő is köthet tartós befektetési szerződést (tbesz) kedvezményezett magánszemélynek. A hozam adókezelése szempontjából ilyen esetekben úgy kell majd eljárni, mintha a tbsz-t a vagyon eredeti tulajdonosa kötötte volna.

Társasági adó (tao)

A tevékenységüket év közben kezdők számára is lehetőség nyílik a csoportos tao-hoz történő azonnali csatlakozásra, ha szándékukat a bejelentkezéssel egy időben jelzik.

Emellett, az adóról való rendelkezés kapcsán a jövő évtől várhatóan újra beadható lesz kimentési kérelem a késedelmesen teljesített adóelőleg utalása kapcsán is. Idén a jogszabály ezt a lehetőséget csak az adó utalásakor biztosította.

Jövedéki adó

A jogalkotó beemeli majd a jövedéki adó fogalmai közé az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítőket. Rögzíti emellett a jogszabály, hogy az adózott alkoholból történő előállítás mentesül az adóraktár-engedély alól, valamint ilyen esetekben a jövedéki engedély és zárjegy kötelezettsége sem merül fel.

Számvitel

A tervezet szerint a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni azt a pótbefizetést, amelyről a tulajdonos lemond a vállalkozás javára. Emellett, átalakuláskor már nem mindig lesz kötelező a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőrzése. Továbbá a kis értékű tárgyi eszközök értékhatára százezer forintról kétszázezer forintra emelkedik.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

Jövő január 1-től megszűnik az eva jogintézménye. A korábbi evás adózók áfaalanyokká válnak, így 2020. január 15-ig nyilatkozniuk kell az adózási módokra vonatkozó választásukról. Választás hiányában az általános rendelkezések vonatkoznak majd rájuk. A szocho-törvény emellett mentesíti a közteher alól a tagoknak kifizetett evás időszakban keletkezett osztalékot és a vállalkozásból kivont jövedelmet. A javaslat 2020. május 31-ig ugyancsak lehetővé teszi az egykori evásoknak az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítását a 2019-es adóévre.

HOZZÁSZÓLÁSOK