Brexit: erre kell figyelni, ha van megállapodás, és ha nincs

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, viszont még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021. január 1-jétől az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló vállalatok, illetve az EU tagállamokban üzleti tevékenységet folytató brit vállalkozások. Ez a jelenleg is zajló brexittárgyalások kimenetelétől függ - foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Szabó Zsuzsanna, 2020. december 14. hétfő, 16:10
Fotó: Shutterstock

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint az érintett vállalkozások életében a brexit még akkor is jelentős változásokat hoz, ha 2020 végéig az Európai Unió és az Egyesült Királyság valamennyi területen szoros és széles körű partnerséget alakít ki.

A brexittel ugyanis az Egyesült Királyság kilépett az EU tagállamok áfa és vámuniójából és ezért az átmenti időszak lejárta, 2021. január 1. után az onnan érkező árukat harmadik országból érkező import áruként kell kezelni az EU tagállamokban, az oda szállított áruk pedig exportnak fognak minősülni. Ezzel pedig elkerülhetetlenül új kötelezettségek keletkeznek majd a felek közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatokban.

Amennyiben létrejönne a megállapodás, akkor január 1-től a következő teendők állnának elő:

  • Ahhoz például, hogy egy vállalkozás a vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységet folytasson (árukat importáljon az EU-ba, vagy exportáljon az EU-ból) első lépésként egyértelműen azonosítania kell magát a vámhatóság előtt. Ehhez vámazonosító számmal, úgynevezett EORI-számmal kell rendelkezni, ami jövőre már az Egyesült Királyságot érintő ügyletek esetében is szükséges lesz.
  • Emellett vám-árunyilatkozatot kell benyújtani bármely árunak az Egyesült Királyságba történő bevitele vagy az Egyesült Királyságból való kivitele, illetve az áruk Egyesült Királyságon keresztül történő szállítása esetén. Előfordulhat továbbá, hogy a vám-árunyilatkozaton kívül biztonsági és védelmi adatokat is szolgáltatnia kell.
  • Egyértelműnek tűnik továbbá, hogy az EU tagállamok és az Egyesült Királyság közötti ügyleteket jövőre már nem közösségen belüli, hanem harmadik országos ügyletként kell feltüntetni az áfa bevallásokban. Arra azonban nem feltétlenül gondol mindenki, hogy mivel az importra más áfa szabályok vonatkoznak, mint a közösségen belüli beszerzésekre, akár a teljes értékesítési lánc áfakezelése is változhat - hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet.

Ha nincs megállapodás, a következőkre kell figyelni:

  • Ha nincs megállapodás, akkor az Egyesült Királyság már nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is harmadik országnak fog minősülni, és emiatt az említett alakiságokon túlmenően az Egyesült Királyságból az EU-ba (és viszont) behozott áruk után vámfizetési kötelezettség is keletkezhet.
  • Emellett bizonyos, az EU-ba az Egyesült Királyságból (és viszont) belépő árukra vámkontingensek vonatkozhatnak és bizonyos áruk behozatalához különleges engedélyekre lehet szükség. Sőt, a vámeljárásokhoz pénzügyi képviselőre is szükség lehet.
  • Ha pedig valamely gyártó Egyesült Királyságból származó anyagot használ fel vagy valamelyik termelési folyamatot ott hajtja végre, akkor az érintett áruk a meglévő uniós preferenciális rendszerek keretében többé már nem minősülnek "származónak".

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az Egyesült Királyságból történő beszerzéseik miatt jelentősen megnőne az import volumene, érdemes lehet előre érdeklődni a vámhatóságnál az elérhető vámegyszerűsítési és vámkönnyítési lehetőségekről. Javasolt lehet továbbá vámhatósági engedélyeket kérni, amelyek birtokában a telephelyéről is elvégezhető a vámkezelés és csak időszakosan kell benyújtani árunyilatkozatokat - javasolja a szakértő.

Az importbeszerzések megnövekedett volumenére tekintettel érdemes megfontolni az AEO, azaz Engedélyezett Gazdálkodó státusz megszerzését is, ami automatikusan együtt jár az importáfa önadózással történő megfizetésének lehetőségével.

Jó hír lehet az érintetteknek, hogy míg az áfa és vám területén a kereskedő cégeknek jelentős változások jöhetnek jövőre, addig a jövedelemadózásukat a brexit nem fogja jelentősen érinteni. A legtöbb EU tagállam - köztük Magyarország is - ugyanis nemzetközi egyezményt kötött az Egyesült Királysággal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alkalmazására nincs hatással, hogy az Egyesült Királyság EU-tag vagy sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK