Adózás Magyarországon: emiatt sokan lesznek idegesek

Magyarországon a dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. A Policy Agenda friss elemzése a 2017-es szja-adatbázis alapján az adókedvezmények hatását vizsgálta a jövedelmekre.
Domokos László, 2018. november 14. szerda, 11:00
Fotó: Napi.hu

A múlt évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem volt.

Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

  • első házasok kedvezménye;
  • családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);
  • súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;
  • mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Az egykulcsos adórendszerben, akik jól keresnek azok is, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban (szja), mint az alsó 65 százalék, akik összesen keresnek annyit, mint a legjobban keresők. Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség - állapították meg a Policy Agenda kutatói.

Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása így néz ki:

Családi adókedvezmény megoszlása
Jövedelmi decilisSzázalék
1.1
2.3
3.6
4.7
5.9
6.10
7.11
8.14
9.15
10.24
Összesen100
Forrás: Policy Agenda, NAV

A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a "gazdagok" gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.

A családi adókedvezmény igénybe vevők aránya
DecilisArány (%)
1.19
2.24
3.25
4.25
5.26
6.28
7.30
8.29
9.31
10.38
Forrás: Policy Agenda, NAV

Az adatok alapján miközben a dolgozói társadalom - munkajövedelem szempontjából - alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó kedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, a felső tíz százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.

A jelek szerint még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka e kedvezmény csupán 28 százalékát kapja. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:

  • mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016-os adat);
  • mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;
  • a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék;
  • a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékát teszi ki. (2016-os adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely - bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak - a viszonylag merev egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is

A dolgozói társadalom felső jövedelmi 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további mintegy 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedével), ott ennek a kedvezménynek az érték 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek - írták a kutatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK