Nagy változások jönnek az áfánál

Alapvető változásokat hoz az EU-ban a vállalatok közötti, határokon átnyúló termékértékesítési ügyletek áfa-kezelésében az Európai Parlament által elfogadott új szabályozás.
Domokos László, 2018. november 12. hétfő, 09:44
Fotó: Unsplash

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében, termékek EU-n belüli kereskedelme során az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban, és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.

Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében a tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam áfa mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások áfa-szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre.

Főszabályként az áfát az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy internetes portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó áfa mértékét.

A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. E feltételeket az engedélyezett gazdálkodó Uniós vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni - mondta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer nyújt majd tájékoztatást. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek ÁFA-t felszámítania, hanem azt a beszerző fél - minősített státuszára tekintettel - maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.

A javaslat szerinti áfa-rendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő adó megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül, vagy akár azok csökkentésével. Az áfa elszámolásának ez a módja (mini egyablakos rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően, az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos hozzáadottérték-adó (héa) rendszer tökéletesítése érdekében.

E területek:

  • A héa azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,
  • a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek és
  • a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.

Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új áfaszabályozás bizonyos vállalkozásoknak - így különösen a minősített jogalanyoknak - egyszerűsítést jelent a nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében - fogalmazott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

HOZZÁSZÓLÁSOK