Bérből és fizetésből él? Ennek a hírnek valószínűleg nem fog örülni

Az elmúlt években a magyar kormány elkezdte csökkenteni a munkabért terhelő adókat és járulékokat, amelynek köszönhetően az adóék egyre alacsonyabb. A számok mélyére nézve azonban előbukkan egy keveset említett részlet.
Szász Péter, 2018. augusztus 21. kedd, 11:41
Fotó: Napi.hu

A magyar kormányt számos kritika érte az elmúlt években amiatt, hogy nagyon magasak a munkabért terhelő adók és járulékok.

Az adóék vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál (nettó bér) az egyik legnagyobb az Európai Unióban, ráadásul a legnagyobb adóékkel jellemzően fejlettebb nyugat-európai országok rendelkeznek, ahol nagyobb vásárlóerővel és minden bizonnyal jobb minőségű közszolgáltatásokkal szolgálják ki a lakosságot.

A Napi.hu pár hete írt arról, hogy korábban az szja, most pedig a szocho csökkentésének köszönhetően az adóék látványosan csökkenni kezdett. Korábban éveken át majdnem az 50 százalékát elvitte az állam egy dolgozó teljes bérköltségének, idén ez az arány 45 százalék.

Fontos, hogy az adóék számításánál nem teszünk különbséget a munkáltató és a munkavállaló által fizetendő közterhek között. Egy szja-csökkentés például változatlan bruttó bér mellett növekvő nettót eredményez, egy szocho-csökkentés viszont nem, az csak a munkaadó jóindulatán múlik.

Ha megvalósulnak a kormány hosszú távú bérmegállapodásában foglaltak, akkor pár év múlva alig több, mint 41 százalékos lehet az adóék, amely már közelíti az EU átlagát.

Magyarországon ugyanakkor az adórendszer nem tesz különbséget a kereseti szintek között, szemben a 2010 előtti gyakorlattal és más uniós tagállamokkal.

Ez pedig azt a meglepő helyzetet eredményezi, hogy

az átlagbér 67 százalékát keresők adóéke még jövőre is magasabb lesz mint 2005-2006-ban, még a válság előtt.

2005-ben a bruttó átlagbér 158 ezer forint volt, ennek a 67 százaléka közel 106 ezer forint. Akkor egy ilyen dolgozó a munkáltatónak 145 ezer forintjába került, amelyből 81,7 ezer volt a nettó bér. Az adóék 43,1 százalék. Ma az átlagbér mintegy bruttó 300 ezer forint, ennek a 67 százaléka 201 ezer. A 243 ezer forintos bérköltségből 133,7 ezer megy a dolgozó számlájára, vagyis az adóék 45 százalék.

Az átlagbért és az annál 67 százalékkal többet keresőknél természetesen nagy mértékben csökkent az arány.

Ez lényegében nem más, mint egy újabb bizonyítéka annak az ismert ténynek, hogy a magyar kormány az anyagi erőforrásokat inkább a jómódúak felé irányította és nem az volt a célja, hogy a szegényebbek munkaerőpiaci helyzetét - esetleg alacsonyabb bérterhekkel - könnyítse.

A 28 európai uniós ország átlagos adóéke (2017-es adat) az átlag 67 százalékát keresőknél közel 36,9 százalék, az átlagé 40,6, az átlag felettieknél pedig 44,5.

Az egyes országokat nézve is beszédes adatok jönnek ki. Magyarországon kívül Bulgáriában nem tesznek egyáltalán különbséget a kereseti szintek között, ott mindenkinek 33,6 százalék az adóék. Romániában van ugyan eltérés, de minimális: 37,9, 39,3 és 39,5 százalék a fizetés nagyságától függően. Lengyelországban sincs komoly differencia: 35 százalék a szegényeknél, 36,2 az átlagos keresetűeknél és 36,2 az átlag feletti fizetéssel bíróknál.

A fejlettebb országoknál sokkal nagyobb a differencia. Hollandiában 30,5, 37,5 és 42,1 az arány, Luxemburgban 29, 36,7, 44 százalék.

Más a helyzet a családosoknál

A fenti példák mind egy gyerektelen keresőre vonatkoztak a gyerekesek esetében természetesen egészen más a kép, köszönhetően a családi adókedvezménynek.

Itt egy olyan család adóékét néztük meg, ahol az egyik kereső az átlagbért, a másik pedig annak 67 százalékát keresni. Itt az adókedvezmény bevezetését követően nagy mértékben csökkent az adóék és hamarosan az Európai Unió átlaga alá eshet. 2017-ben még 37 százalék volt itthon, míg az EU-ban 34,5. Ha pedig bejön a kormány ígérete, akkor pár év múlva itthon 32,7 százalék lesz egy ilyen család adóéke.

Fontos, hogy az Európai Bizottság, - amelynek a statisztikáit használtuk - családi juttatást számítja, így nem csak az adókedvezményt, hanem a családi pótlékot is beleszámolja.

Mennyire is bőkezű a magyar családi adópolitika?

Ha azonban egy nagyon rossz helyzetű családot vizsgálunk, ahol két gyerek és csak egy kereső van, aki az átlagbér felét viszi haza, kibukik a magyar adópolitka egyik hibája.

2017-ben az átlagbér bruttó 297 ezer forint volt, ennek a fele 148 500 forint. Tavaly egy ilyen kereső a 30 ezer forintos adókedvezmény és a 26 600 forintos családi pótléknak köszönhetően úgy vitt haza 155 350 forintot, hogy a munkaadójának 183 400 forintjába került.

Ez alig több, mint 15 százalékos adóéket jelent, amely első hallásra nagyon kedvező, az Európai Unió 9,6 százalékos átlagánál azonban jóval magasabb.

Az egyes országokat nézve a szórás hatalmas és nem is feltétlenül a fejlett országokban a legalacsonyabb. Bár ez is relatív, mert például az, hogy a skandináv országokban az adóék 20 százaléknál is magasabb egészen más megvilágításba kerül, ha azt nézzük, hogy milyen a közszolgáltatások színvonala (ez azonban egy másik cikk témája).

Ami viszont külön érdekes, hogy több országban olyan bőkezű az állam az egy keresős szegény családokkal, hogy azok végül több pénzt visznek haza, mint amennyibe a munkaadójuknak került, így az adóék negatív.

Ebben a tekintetben Magyarország igencsak le van még maradva.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.08.23 01:07

@reszeloaladar: "a szocho 27-ről 17,5%-ra csökken néhány év alatt"

Ja, "néhány", 10 vagy 20 év alatt ebben az ütemben, Móricka, persze mostantól kezdve, mintha 8 év óta nem ugyanaz a mutyibanda lenne hatalmon... Ja, szegény ember aki ígérni se tud, ugye, de 8-9 év után meg pláne kevés a hülye (mint te) aki elhiszi... Még ez a kevesebb mint 10%-os, és sok évre elhúzott csökkentés is feltételekhez van kötve, azaz béremeléshez, a valóságban eddig 4-5 százalékkal csökent talán a brutális állami elvonás, ettől ugyan egy darab munkavállaló nem jön haza vagy marad itthon, vagy szerinted igen, Móricka?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

reszeloaladar, 2018.08.23 00:32

A szocho 27-ről 17,5%-ra csökken néhány év alatt. A közérhetőség kedvéért eddig egy 100Ft bruttó fizetés 127 Ft-ba fájt a munkaadónak. Jövőre csak 117,5-be fog. Nagy kár, hogy az SZJA nem csökkent még, de talán ez lesz a következő lépés. Alacsonyabb adóterhek mellett talán jobban megéri bejelenteni bárkit. Ezzel párhuzamosan szükség van olyan cikkekre, amelyek egy-egy korábban jól kereső művész "nyomorúságos" nyugdíjjáról szólnak. Anno kellett volna TB-t fizetni a zsíros haknik után, akkor most nem lenne gond. Ha az államban nem bízik valaki, akkor lehetett volna bármi más piaci nyugdíjjellegű megtakarításba fektetni.
Az ÁFA-t lehet ekézni, de az EU átlag 22%, vagyis az eltérés 5% pont. Nettó 100ezer Ft vásárlás esetén a különbség 5000 Ft. A cégek jellemzően visszaigénylik a magánemberek többségénél pedig ez nem akkora különbség. Emlékezzünk, amikor Gyurcsányék a választás idejére 25-ről 20%-ra csökkentették, a boltok java része simán lenyelte, majd amikor választás után visszaemelték, akkor persze emelkedett egyből. Vagyis az ÁFA csökkentés jelemzően az embereknek nem segít, csak a kölségvetésnek rossz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2018.08.22 15:56

Fú de rohadtul erőlködni kellett, hogy megszülethessen egy rinyálós cikk megint. Már a cím is kamu. "ennek a hírnek valószínű nem fog örülni". Tévedés!!! A hír az átlagbér 67 százalékát keresőkről szól. Tehát az átlag Magyar igenis örül ennek a hírnek, hát még az átlag feletti keresetű rész.
De amúgy is ha valami pozitív fordulat várható az országban, gyosan utolsó jajveszékelés keretében leírják, hogy most még milyen szar. Nem azt írják, hogy 1-2 éven belül jobb lesz itthon adózni, mint az EU legtöbb országában. Nem azt írják meg, hogy a Zorbán kormány 5-10%-kal kevesebbet von el az emberek többségétől mint a szocik. Nem azt írják meg, hogy egyre jobb kilátással rendelkeznek a Magyar munkavállalók.
Hanem azt a pitiáner hazugságot, hogy "valószínűleg ennek nem fog örülni".
Ennyire uborkaszezon van? Mert más bocsánat nemigen van egy ennyire undorítóan hazug cikk létrejöttére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.08.22 12:21

@lordofearth:
"Sokat gondolkodtam azon, hogyha ennyire jól megy az országnak, visszatérek rövid időre."

Inkább ne...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

William007, 2018.08.22 05:39

Érdekes a cikk, meg a hozzászólások is.
Ausztriában is van adókedvezmény, persze úgy, hogy átlag ember ki ne tudja számolni. Hogy 50% egész jó, mikor kitántorogtam 2009-ben akkor kb 40% maradt, akkpr ez már haladás. Tudom lehetne jobb is, csak ilyenkor jön a sok elégedetlenkedő, hogy Fudeszbérenc vagyok. Mert nem annak örül ami van, hanem azon sóvárog amilye soha nem lehet. Tudnék mesélni mondjuk a szombati munkáról amit zsebbe fizettem volna és le se szartak, meg pl Ausztriában rendszeresen be kell menjek szombaton. A nem akarásnak nyögés a vége, vagy, ha jobban tetszik aki nem tesz magáért az kiabál
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html