Adóemelésre kényszerülhetnek a települések

Kormánypárti konfliktusokat generál az önkormányzati rendszer átalakítása, miközben 2005-2013 közt lényegében 27 százalékos a forráskivonás a mostani tervek alapján, írja a Policy Agenda. Ezen túl korlátozzák a települések mozgásterét azzal, hogy hitelfelvételeiket a kormányzatnak kell ezek után előzetesen jóváhagynia, ami lényegében bármely fejlesztést ellehetetleníthet.
NAPI, 2012. április 11. szerda, 13:04
Fotó: Napi.hu

A kormány tavaly év elején megfogalmazott szándéka szerint az önkormányzati rendszerben a méretgazdaságosság növelésével, a feladatok felülvizsgálatával és a hitelfelvétel lehetőségének korlátozásával érdemi megtakarításokat lehet elérni. A tervek szerint ezekkel az intézkedésekkel 2012-ben 15 milliárd forintot, míg 2013-ban 100 milliárd forintot lehet megtakarítani. A tervek végrehajtásának az önkormányzatiság szempontjából jelentős ára van, ráadásul erősen kérdéses a megvalósíthatósága is, írja a Policy Agenda.

Ebben az évben a költségvetési törvény szerint 1041 milliárd forintot biztosítanak az önkormányzatoknak, amit saját bevételekből kell kiegészíteniük. A tervezett csökkentéssel ez az összeg 10 százalékkal lesz kevesebb jövőre, mint idén volt. Összességében 2005 és 2013 között ez egy drasztikus 27 százalékos forráskivonást jelentene.

Mindezt úgy, hogy bár elveszik a járási rendszer kialakításával az államigazgatási feladatokat a jegyzőktől, valamint a közoktatási intézmények is átkerülnek a kormányhoz, ettől még ezeket a feladatokat valahogyan el kell végezni, vagyis ez ugyanúgy forrást igényel a központi költségvetéstől. Ráadásul - a Policy Agenda szerint - nem egyértelmű, hogy a járási rendszer létrehozásával és az oktatási rendszer átalakításával megteremtődne-e a lehetőség egy ekkora mértékű forráscsökkentéshez.

A falvak leszakadása fokozódhat

Az önkormányzatok teljes bevételének jelenleg is a 32,5 százaléka származik a központi költségvetéstől. A Policy Agenda várakozásai szerint a jövő évben tervezett megtakarítások nagy részét ráterheli az önkormányzatokra a kormány, a települések az adóbeszedési oldalon kapnak még nagyobb mozgásteret és érdekeltséget.

A kormány ezek szerint úgy véli, hogy a kiesést megkeresik saját bevételi oldalukon a települések Ez bizonyos városokban, régiókban igaz lehet, viszont a differenciált magyar településrendszer nagy veszélyeket rejt magában ekkora forráskivonás esetében, mivel főleg a kisfalvas részeken szinte semmi remény sincs a mostani saját bevételek növelésére (nincsenek sem nagyobb cégek, sem tehetősebb lakosság, akik képesek fizetni a megemelt adókat), ami további leszakadást eredményezhet.

Hitel csak engedéllyel

Az úgynevezett stabilitási törvény eredményeképpen a kormány elérte, hogy ezentúl lényegében engedély köteles az önkormányzatok hitelfelvétele. Ezzel pénzügyi oldalról megteremtette a garanciákat, hogy a tervezettnek megfelelő hiánya legyen csak a településeknek, és ne kelljen évközben a központi költségvetésnek konszolidációs lépéseket végrehajtania.

Ugyanakkor ezzel arra is lehetőséget teremtett, hogy operatív, és alkalomadtán politikai célokra is kiterjedő beleszólása legyen a települések életébe: ha meg akarja akadályozni egy település fejlesztési elképzeléseit, akkor a jelenlegi szabályok alapján erre minden jogosítványa meg van és ezzel akkor is élhet, ha pénzügyi okok nem is szólnak valamely fejlesztési szándék meggátolása mellett.

A tavalyig minden település saját maga dönthette el, hogy milyen szerkezetű költségvetést készít. Ha többet kívánt költeni, mint amit bevételei lehetővé tettek, akkor a különbözetet hitelfelvételből megoldhatta. Ebben a tekintetben csak a település hitelképessége jelentette a határt - jegyzi meg az elemzés.

A teljes államháztartásban 2010-ben 1121,5 milliárd forint volt a hiány, amelynek mintegy 20 százaléka volt az önkormányzatok által "termelt" hiány.  Ez 2011-ben - egyes becslések szerint kedvezőbb - 13 százalék körüli volt, de figyelembe kell venni több tényezőt is. A központi költségvetés decemberben a megyei önkormányzatok adósságaiból átvállalt mintegy 196 milliárd forintot. A 2011-es államháztartási hiány pontos nagysága - amelyhez végül is a hiány mértékét viszonyíthatjuk - pedig még a konszolidáció során véglegesül.

Az önkormányzati hiány 2012-ben újra elérheti a 20 százalékot. Miután kohéziós források zárolása is múlhat azon, hogy képes-e az ország tartani az általa vállalt hiánycélt, ezért racionális az, hogy a mindenkori kormány próbál kontrollt gyakorolni a települések felett. Nehéz persze megoldani ezt anélkül, hogy sérülne az önkormányzatiság joga, de ez tűnik az egyedüli járható útnak, ismeri el az elemzés.

Több feladat kevesebb pénzből

Az önkormányzatok hagyományos finanszírozási nehézsége, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk, egyre kevesebb központi támogatásból, mivel a többletfeladatok jelentős része az államigazgatási feladatok számának megszaporodásából adódott. Ha az önkormányzat tudott rá más bevételekből átcsoportosítani, akkor képes volt a település létszámbővítéssel megoldani ezeket a nehézségeket, ha nem, akkor növelte a munkaterheket a meglévő dolgozókon, valamint jelentősen lelassult az ügyintézési idő.

A március végén benyújtott törvényjavaslat a járások létrehozásáról jogalkotási szempontból lényegében az önkormányzati rendszer átalakításának végső lépése. Az államigazgatási feladatok járásokhoz való átkerülésével viszont még nyitott a kérdés, hogy miképpen oldják meg a pénzügyi és vagyoni szétválást. Ténylegesen mennyivel kapnak kevesebb forrást az önkormányzatok, vagy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, ahol most államigazgatási feladatokat is végeztek, például egyes polgármesteri hivatali épületekkel. Ezek a kérdések a 2012 őszi költségvetési tárgyalásoknak egyik politikai szempontból is neuralgikus pontjai lesznek a Policy Agenda szerint, mivel a kormánypárti frakción belül jelentős lobbierővel bíró képviselőkkel is szükséges lesz megegyezni.

HOZZÁSZÓLÁSOK