Adóváltozások segíthetik az energiaspórolást

Az adórendszerbe épített ösztönzőkön dolgozik a nemzetgazdasági tárca, hogy a cégeknek érdekük legyen megújuló energiába, energiahatékonyságba fektetni. Hamarosan olyan új adótípus is megjelenhet, amely arra ösztönzi az energetikai vállalatokat, hogy minél nagyobb hatékonysággal szolgáltassák az energiát.
Major András, 2010. augusztus 23. hétfő, 19:35
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

- Milyen feladatmegosztás érvényesül az energetikában a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca között?

- Ez egy teljesen új kormányzati struktúra, ahol a jóval kevesebb minisztérium számos területen dolgozik munkamegosztásban. Az energetika kifejezetten osztott kompetencia. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) az energetikán belül a stratégiai tervezés tartozik. Hangsúlyozottan foglalkozunk az alternatív és a megújuló energiákkal, illetve a kapcsolódó feladatokat tervezzük. Kiemelt jelentőségű az épületenergetika, hiszen az energiafogyasztás 40 százaléka oda esik. A harmadik nagy területünk a klímapolitika, ez két szempontból is fontos: egyrészt több száz milliárd forint nemzetgazdasági bevételről beszélhetünk, ha sikeresen értékesítjük a megmaradt kvótáinkat, másrészt a jövő évi magyar EU-elnökség és az év végi ENSZ-találkozó miatt olyan nemzetközi kötelezettségeink vannak, amelyek jelentős feladatokat jelentenek. Szinte minden területen együttműködésben állunk a fejlesztési tárcával; ők inkább a "kéz" vagyis a végrehajtók, mi pedig inkább az "agy" vagyunk.

- Mely területeken lát lehetőséget viszonylag rövid távon is jelentős változásokra?

- Első feladatunk a területet érintő statisztikai rendszerek reformja, mivel ma Magyarországon az energiastatisztika nagyon gyenge lábakon áll. Viszonylag pontosan tudjuk, mennyi kőolajat és földgázt fogyasztunk, ám arról, hogy országosan mennyi megújuló energiát használunk, csupán becsléseink léteznek. Csak úgy tudunk eljutni bárhová, ha tudjuk, most hol tartunk. Összehívtuk az összes, adatot kezelő szervet és alaposan megvitattuk a problémát; a rendszer kialakításáról közösen nyújtunk be javaslatot a kormányzatnak. Az EU új, energiaügyi főigazgatósága is egyre inkább számon kéri rajtunk a pontos és megbízható adatokat.

A másik aktuális munkánk - a cselekvési tervekben való együttműködés mellett -, hogy elkezdtük az együtt gondolkodást az adórendszer átalakításáról. Olyan javaslatokat tennénk le az asztalra, amelyek ösztönzőket építenek az adózási rendszerbe, hogy a cégeknek érdekük legyen megújuló energiába, energiahatékonyságba fektetni. Az energetikai társaságok jelenleg csak járulékokat fizetnek, adóznak, de nem érdekük a befektetés, mivel e területen a mostani jogi és szabályozási környezet nem ösztönzi a befektetést. Ezt akarjuk megváltoztatni, az innovációs járuléknál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. A cél egy olyan rendszer felépítése, ahol ha valaki ránéz a regionális térképre, azt mondhassa: Magyarország vonzó befektetői célpont, oda viszem a pénzem!

Ennek első elemeként a minisztérium felkérésére az Energia Klub ügyvédi irodák bevonásával készíti azt a tanulmányt, amely a megújulók szabályozásának problémáit és átalakítási lehetőségeit méri fel, hogy 2011-től jóval egyszerűbb szabályozási környezetben működjön a rendszer. Ma például egy biomassza-erőmű megszületéséhez 52 engedély szükséges, míg például Németországban ez egyablakos ügyintézéssel megoldható. Célunk, hogy két-három lépésben a tíz engedély alá jussunk, Ausztria szintjére.

Hamarosan kezdődhet a kormányzati, önkormányzati épületek, illetve a lakóépületek energetikai felújítása is. Hatalmas ingatlanállományról beszélünk, amelynek az energetikai hatékonysága gyászos. A fűtés, hűtés, világítás pedig adófizetői pénzekből történik, ráadásul a felújítás 100 százalékosan uniós forrásból finanszírozható. Az NGM-nél fölmértük az épületeket, ezt kormányzati szinten is el kívánjuk végezni. Emellett szeretnénk, ha a magyar kormány pályázna uniós forrásokra. A lakóépületeknél a 600 ezer panellakás államilag szervezett rekonstrukcióját szintén hatékonyan lehetne elvégezni; a szakmai vita még tart arról, hogy a felújítás milyen mélységű legyen: 40 vagy akár 80 százalékos energiahatékonyság-javulás is elérhető. Célunk, hogy e programok a jövő évi fűtési szezon végére elindulhassanak, vagyis sietnünk kell, hogy a cégek és a lakóközösségek pályázni tudjanak. Ráadásul a felújítások nagymértékben növelik a foglalkoztatottságot is, főként az építőiparban.

- Hogyan halad a paksi atomerőmű bővítése és üzemidő-hosszabbítása?

- Magyarországnak az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok miatt is érdeke Paks bővítése, nem véletlen az egyöntetű politikai támogatás. Záros határidőn belül meg kellene állapodni valamelyik gyártóval - tender kiírása után - a reaktorblokkok szállításáról. Mivel csak néhány, a megnövekedett kereslet miatt nagy kapacitáskihasználtságú gyártó működik világszerte, már jelezték, hogy amennyiben a magyar kormány nem dönt időben, akkor előfordulhat, hogy az új erőművi blokkok nem készülnek el addig, amíg a régi blokkok üzemideje tart. A minimális cél a nukleáris energia jelenlegi, a magyar áramfogyasztás mintegy 40 százalékát biztosító termelésének fenntartása.



- Mi a helyzet az uniónak tett vállalásokkal?

- Magyarország eddig bármilyen számot tűzött ki maga elé az energetikában és a klímapolitikában, azokat magasabban és évekkel korábban teljesítette a tervezettnél. Vagyis eddig mindig konzervatív becslést adtunk arra, mire vagyunk képesek. Jómagam mindig annak a pártján voltam, hogy ambiciózusabb célokat kellene kitűzni. A megújulóknál például van egy minimum 13 százalékos, jogilag kötelező célszám - ám mi nyugodtan kitűzhetnénk akár 15 vagy 20 százalékot is; ráadásul a befektetők számára is pozitív üzenet, hogy a kormány elkötelezett a radikális fordulat végrehajtása mellett e területen is.
Mindez csupán eszköz, nem a cél. A valódi cél az egymillió új munkahely létrehozása, amelynek része a zöld gazdaságban létesülő mintegy 200 ezer új munkahely is. Ehhez vezet el a maga 70-80 ezrével a megújuló energia - ha a 13 százalékot elérjük; ha a 20 százalékot sikerül elérni, ez felmehet 150 ezer főig is.

- A kvótakereskedelem kapcsán százmilliárd forintos lehetőségekről beszélt...

- A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelentése szerint, bár Magyarország az elsők között hozta létre rendszerét, nem teljesítette a más országokkal kötött megállapodásokat. A kétoldalú szerződésekben megszabják, milyen célokra szabad a bevételt fölhasználni, ezek között azonban nem szerepel a költségvetés lyukainak betömése - márpedig ez rendszeresen megtörtént. Magyarország hitelessége a nemzetközi piacon összeomlott, elértéktelenedtek kvótáink, és a mai napig komoly vitáink vannak a vevőkkel. Közben százmilliárdokat buktunk amiatt, hogy például a japánok nem nálunk, hanem Csehországban vették meg kvótaszükségletüket. Magyarországnak itt is újra kell építenie hitelességét; kiszámítható partnerként kell föllépnünk, minőségi projekteket kell vinnünk a piacra. Bizonytalanságot okoz ugyanakkor, hogy nem tudjuk, a kiotói rendszer hogyan folytatódik, és 2012 után mit tudunk kezdeni a nyakunkon maradt kvótákkal. Az európai rendszer 2020-ig biztosan működik, de ha nem rakjuk rendbe a dolgainkat, akkor további hatalmas bevételektől eshetünk el. Ehhez főként politikai akarat kell, az államtitkárságunkénál magasabb szintű támogatás.

- Mi lesz a sorsa a gázártámogatásnak és a lakossági energiatakarékossági pályázatoknak?

- Az előző években kevés pénzt, 1-2 milliárd forintot adtak évente lakossági energiahatékonysági pályázatokra (NEP), és a nagy érdeklődés miatt olykor alig két hét alatt kimerült a keret. Támogatásként a beruházásnak csupán 30 százalékát adta az állam, a többit a magánszemélynek kellett előteremtenie, így a pályázat mobilizálta a belső gazdálkodást is. Mindez összefügg a gázártámogatással, ezzel a sajátos magyar szociálpolitikai innovációval. Energetikailag teljesen értelmetlen, hiszen csak arra ösztönöz, hogy ne takarékoskodjak, a NEP-ről viszont épp az ellenkezője igaz. Nézetünk szerint a jövőben egyre kevesebb gázártámogatást és egyre több NEP típusú pályázatot kellene biztosítani. Ráadásul az államnak is jobban megéri az energiahatékonyság fejlesztését, mintsem a nagy orosz energiacégeket támogatni - mert végső soron jelenleg erről van szó.

- A Robin Hood-adóval kapcsolatban már született döntés?

- Az energetikai szektor Európa-szerte évek óta feltűnően profitabilis. Így nem meglepő, ha a költségvetési gondokkal küszködő államok - a bankadó mintájára - erre is tekingetnek új bevételek után kutatva, de az ügy egyelőre a koncepcióalkotási fázisban van. A hazai energiacégek napjainkban is több adónemet fizetnek, ezek közül a Robin Hood-adónak van egy nagy hibája: a fűnyíróelven kivetett 8 százalékos elvonásként nem volt tekintettel arra, hogy az egyes társaságok milyen energiahatékonysággal dolgoznak. Személy szerint azt gondolom, hogy olyan, a régieket részben vagy egészben kiváltó új adófajta szükséges, amely a hatékonysághoz és a szén-dioxid-kibocsátáshoz kötné az adó mértékét.

Szándékunk szerint - Nyugat-Európához hasonlóan - Magyarországon is megjelenik majd egy olyan, a jelenlegi repertoárból egyelőre hiányzó adótípus, amely arra ösztönzi az energetikai vállalatokat, hogy nagy hatékonysággal szolgáltassák az energiát és ne pusztán abban legyenek érdekeltek, hogy minél többet értékesítsenek.

HOZZÁSZÓLÁSOK