Az adózásban 2010 óta követett irány 2021-ben sem változik - mondta Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az RSM Hungary adótanácsadó cég online konferenciáján. 2010 óta erőteljes mérséklődött adóterhelés, Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2015 és 2019 között. A költségvetési bevételek kiegyensúlyozását hivatott bevételek egyre inkább a fehéredésből és a fogyasztási típusú adókból származnak.

Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóék is 2015-2019 között, és ez a csökkenés folytatódni fog - tette hozzá Besesek. Az adminisztráció egyszerűsítése keretében egyrészt igyekeznek az adók számát csökkenteni, illetve segíteni az adózókat. Erre példaként az e-szja-t említette. 2021 legnagyobb változtatása szerinte az online számlaadat-szolgáltatás által lehetővé váló áfabevallás lesz, amely 2021 második felétől él. Ehhez kellett az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése. Most január elsejétől egy átmeneti időszak indul az év közepéig.

Az online eszközök nagyon bejöttek

Ezek az online eszközök nagyon hatásosnak bizonyultak a feketegazdaság visszaszorításában - fogalmazott a helyettes államtitkár, aki példaként említette, hogy 2012 környékén az áfarés 22 százalék volt Magyarországon, ami 2018-ban 8,4, majd 2019-ben 6,6 százalékra csökkent. Ez véleménye szerint nemzetközi összehasonlításban is jónak számít: a legjobbaknál ez az arány 1 százalék, a legrosszabbaknál 30 százalék fölött vannak. A pénzügyi tárcánál abban bíznak, hogy ez a javulás a következő években is fennmarad. A javulást az online számlaadat-szolgáltatástól várják, az ugyanis 2018-ban nagyot dobott az áfarés csökkenésen.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésével Magyarország már erős középmezőnyben van, de továbbra is eltökélt szándék, hogy - a korábbi ígéretnek megfelelően - ez 11,5 százalékra csökkenjen. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy szándék van a további csökkentésre, de hogy július 1-től erre sor kerül-e, azt erősen befolyásolja a járvány is. Elmondása szerint szeretnék elérni, hogy a járvány után a magyar vállalkozások versenyképesen jöjjenek ki a válságból.

Az áfabevallások tervezetének NAV általi elkészítésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az sosem lesz automatikusan magától bevallás, ehhez kell az adózók aktív közreműködése, jóváhagyása is, de véleménye szerint óriási segítséget jelent majd a vállalkozásoknak. A helyettes államtitkár előadásának háttéranyaga szerint ez az intézkedés mintegy 400-500 ezer vállalkozást érint és a tárca szerint ez elsősorban a kisebb vállalkozásoknak jelent majd érdemi segítséget. A helyettes államtitkár kiemelte még az XSD 3.0 adatsémát, amely lehetővé teszi majd a számlázási és könyvelési folyamatok automatizálását. Ez Besesek szerint először inkább a nagyvállalatoknál, később viszont mindenkinék csökkenti majd az adminisztrációs terheit.

A több mint 90 ezer több telephelyes céget érintő helyi iparűzési adó (hipa) egyszerűsítésével kapcsolatban megjegyezte: a változások révén egyszerűbb lesz a bevallás kitöltése és benyújtása, illetve nagyobb lesz az adatbiztonság is. A módosítás értelmében ugyanis csak egy bevallás beadására lesz szükség, amit a NAV-nak kell megküldeni a telephely szerinti illetékes adóhatóság helyett. Ezzel nem titkolt cél az is, hogy így nőjön a központi kontroll és az adózók ellenőrizhetősége.

A fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos korlátjának eltörlése a beruházásokra visszaforgatott nyereség számára biztosít adómentességet - sorolta az őszi adócsomag változásait a helyettes államtitkár. A változtatás révén a beruházások költsége már a szükséges összeg elkülönítésekor leírhatóvá válik.

A kiva esetében a PM azzal számol, hogy mintegy 1300 vállalkozás tér át erre az adózásra, miután a belépési árbevételi korlátot  3 milliárd forintra emelkedik, miközben a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára 6 milliárd forint lesz. A kisvállalati adó kulcsa 11 százalékra csökken 2021-től.

Az ekaer rendelettel kapcsolatban Besesek elmondta, hogy az 1-2 héten belül megjelenik. A jogszabályban a kockázatos termékkör megmarad, de a bejelentési kötelezett termékek listája nem feltétlenül lesz azonos a jelenlegi "kockázatos termékek" listájával.

A PM-ben dolgoznak az adminisztráció további csökkentésén és egyszerűsítésén, az adócsökkentés folytatásán, az adóhatósági szolgáltatások és kommunikáció továbbvitelén, az elektronikus szolgáltatások kiterjesztésén és a digitalizáció felé tett lépéseken.

Brexit: az Egyesült Királyság harmadik országgá válik

A jövő évi változások között kétségtelenül az egyik legnagyobb fejfájást okozó az lesz, hogy az Egyesült Királyság az EU tagállamai számára a vámszabályok szempontjából harmadik országgá válik 2021. január 1-től, ami adminisztratív kötelezettségekkel is fog járni. Erről az RSM webinarján Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadással foglalkozó üzletágvezetője beszélt.

Az, hogy Egyesült Királyság vám szempontból harmadik országgá válik maga után fogja vonni mind személyi forgalom, mind áruforgalom szempontjából az árubemutatási, árunyilatkozat adási és ha szükséges, vámfizetési kötelezettség teljesítését.

Az Egyesült Királyság az áruosztályozásnál várhatóan tagja marad a HR Egyezménynek, azaz itt nem lesz változás, tagja marad a Vámérték Egyezménynek, azaz itt sem lesz vélhetően változás. Viszont értelemszerűen az EU harmadik országokra vonatkozó preferenciális kereskedelmi rendelkezéseit nem lehet majd alkalmazni, és a kilépés időpontjától kezdődően az EU területéről az Egyesült Királyságba, vagy fordítva történő szállítások esetében behozatali/kiviteli engedélyre lesz szükség, amennyiben az adott áru kivitele/behozatala engedélyköteles.

Emellett importáfa fizetési kötelezettség is keletkezni fog, bár erre már vannak olyan megoldások, amelyek ezt megkönnyíthetik - jegyezte meg Falcsik. A brexit hatályba lépésével az összes kiadott engedély hatályát veszti, így hatályukat vesztik a kötelező érvényű származás és tarifális határozatok (KTF, KSZF).

A szakember szerint nőni fog a vámközreműködők/-szolgáltatók igénybevétele, amelyek sok esetben import, export tevékenyésgeknél nélkülözhetetlenek.

A britek egy hat hónapos átmeneti időszakkal készülnek az átállásra, vagyis ez után lehet majd teljes mértékben érzékelni, hogy határ van, érvényesülni fog a teljes fizikai vizsgálat, a teljes árubejelentés. Az átmeneti időszak alatt termékköröket fognak meghatározni, lesznek olyanok, amelyek esetében már január 1-től árubejelentést kell tenni, ezt a termékkört bővíteni fogják 3 hónap múlva, és adnak egy olyan kedvezményt, hogy aki importál, az ezalatt az idő alatt önbevallással teljesítheti mind a bejelentési, mind a befizetési kötelezettségét - sorolta Falcsik.

2021. július 1-től a harmadik országból érkező kisértékű áruk vámkedvezménye megszűnik, ami az e-kereskedelmet érintő lényeges változás. Ez azt jelenti, hogy minden egyes áru vámköteles lesz, mindenről vámnyilatkozatot kell benyújtani. Mivel ez óriási adminisztrációs terhet jelent, ezért jogszabályi szinten már körvonalazódnak a megoldások.

Falcsik négy alapvető megoldást említett:

  • egy egyablakos rendszert (IOSS rendszer), ami most is működik, ilyenkor a platform működtetője a vám befizetője;
  • egy a gyorspostákra vonatkozó speciális lehetőséget (logisztikai);
  • új árunyilatkozatok bevezetését (kevesebb adattartalommal és könnyebben kitölthető nyilatkozatok);
  • és most is érvényben lévő a normál eljárást.

Mi változik az áfánál?

Az áfánál a közösségi távértékesítés szabályaiban van a legtöbb változás, ami főleg az e-kereskedőknél jelent fontos változást. Itt a jelen szabályok szerint, ha más tagállamban élő magánszemély felé történik az értékesítés, akkor a célország szerinti áfát kell alkalmazni 35 ezer eurós értékesítési határ felett. Az ilyen ügyletek esetében egyrészt a 35 ezer eurós értékhatárt 10 ezer euróra szállítják le, és az e-kereskedőknek megteremtik azt az egyablakos rendszert, melynek köszönhetően elég csak a saját adóhatósághoz egyszer bejelentkezni és benyújtani minden egyéb tagállamba történő értékesítést lefedő áfabevallást. Így a magyar adóhatósághoz kell befizetni az áfát, amely utána továbbküldi a többi hatóság számára a fizetnivalókat - ismertette Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóigazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt nem kötelező alkalmazni, a meglévő rendszer szerint is adózhat az adózó.

Ezen kívül bevezetik az online piactereknél, az EU-n kívüli eladóknál az adófizetési felelősséget, vagyis az áfát a piactérnek kell majd befizetnie az értékesítések után - hívta fel a figyelmet Sztankó.

A személygépkocsiknál pontosították azt a szabályozást, hogy ha adómentesen szereztek be egy személygépkocsit, akkor az értékesítése is adómentes. A pontosítás értelmében a jövőben ha továbbértékesítési céllal szerezték be a gépkocsit és áfát nem fizettek utána a beszerzéskor, akkor az az értékesítéskor nem lesz áfamentes - emelte ki az RSM adóigazgatója.

Egyszerűsödik a bizonylatolás is: a módosítás értelmében a elég lesz csak nyugtát adni abban az esetben, ha a teljesítéssel egyidejűleg történik az ellenérték kifizetése, bármilyen fizetési eszközzel is történjen az ellenérték kiegyenlítése. Azonban ha a vevő kér számlát, akkor az értékesítőnek kötelessége lesz számlát adni.

Az új lakóingatlanok áfája, 5 százalékra csökken 2021. január 1-től 2022. dec 31-ig. Ez alatt az idő alatt lehet új ingatlanokat 5 százalékos áfával értékesíteni, illetve ez a szabály azokra az új ingatlanokra is vonatkozik, ahol a hatósági építési engedély 2022. december 31. előtt született meg és 2026-ig megtörténik az értékesítése - mutatott rá Sztankó.

Az étel, ital kiszállítására átmeneti jelleggel, a koronavírus-járvány miatt bevezetett 5 százalékos áfával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiszállítási díjra nem vonatkozik az 5 százalékos áfa.

Az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban azt emelte ki, hogy azt kiterjesztik a magánszemélyek (nem adóalanyok) felé történő értékesítésekre is, de a magánszemélyek egyes adataira nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség. Az online számla 3.0-s verzióval kapcsolatban pedig megjegyezte: sok változást hoz, de új lehetőségeket is teremt. Ezek közül az egyik legjelentősebb az, hogy a NAV felé történő adatszolgáltatás számlaként is funkcionálhat. Itt sok lehetőség van az automatizálásra, ami az adminisztrációs terheket csökkenti. A NAV 2021-től minden adatra rá fog látni.

Változások a tao-ban és a hipában

Clamba Viktória, az RSM Hungary adóüzletág menedzsere a társaságiadó-változásokról beszélt, ezek közül is kiemelte az új telephely-szabályokat. Itt két ponton történt kiegészítés. Az egyik az egyezményes telephely fogalma, ami kimondja, hogy ha egy telephely megfelel az egyezményi telephely fogalmának, akkor még abban az esetben is telephely keletkezik, ha a Tao törvény alapján nem keletkezne.

A másik a szolgáltatási telephely fogalma, ami abban jelent változást, hogy míg korábban önmagában a személyzet jelenléte nem keletkeztetett telephelyet fix üzleti hely hiányában, addig most egy külföldi vállalkozónak munkavállaló vagy más jogviszonyban álló személyen keresztül Magyarországon nyújtott szolgáltatása révén, akár fizikai létesítmény hiányában is keletkezhet telephelye, ha a szolgáltatás időtartama 12 hónap alatt a 183 napot meghaladja, és így tao-kötelezettség merülhet fel. A telephellyel kapcsolatos változás számos nyitott kérdést is hagy, amire hosszabb távon a jogalkalmazás adhatja meg a választ.

Erre példaként az építkezéseken felmerülő speciális eseteket említette, ahol a legtöbb egyezmény szerint akkor keletkezik telephelye egy építési vállalkozónak, ha 12 hónapon keresztül folytatja Magyarországon az építési tevékenységét. Viszont ha ehhez magánszemélyeket rendel ide, akkor a magánszem által nyújtott szolgáltatás esetén a 183 napos szabály lenne érvényben, a mostani jogszabály-módosítás alapján viszont a szakember szerint nem világos, hogy a 12 hónapos vagy a 183 napos szabályt kellene-e alkalmazni.

Ellenőrzött külföldi társaságokra (azaz az EU által adózás szempontjából feketelistára tett országokban lévő cégek) vonatkozó szabályozásban is van újdonság: eszerint ha egy vállalatnak nem együttműködő államban van leánya, nincs lehetőség a minősítés alóli kivételre, minden esetben ellenőrzött külföldi társaságnak fog minősülni. Ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Magyarország esetében inkább az a jellemző, hogy egy külföldi tulajdonosnak van magyar leánya, vagyis a magyar céget kell vizsgálni - a külföldi szabályozás alapján - abból a szempontból, hogy a külföldi ellenőrzött vállalatnak minősül-e. Clamba Viktória szerint a nagyon alacsony, 9 százalékos tao-kulcs miatt a magyar leányvállalatok szinte minden esetben ilyennek minősülnek.

A kapcsolt vállalkozásozásokat érintően a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó csökkentő tétel kapcsán van változás, itt egyfajta adminisztrációcsökkentéssel lehet számolni, illetve további pontosításokat vezettek be a tőkekivonások kapcsán.

A helyi iparűzés adónál (hipa) fontos változás a transzferár- szabályok deklarálása a helyi adótörvényekben. Eszerint ha a Tao.-törvény szerint kapcsolt vállalkozások közötti ügyletről van szó, amely érinti a hipa alapját, akkor a szokásos piaci árra kell kiigazítani az adóalapot, erre pedig alapvetően a Tao törvény szabályait kell alkalmazni a hipában is.

Clamba Viktória ugyanakkor kiemelte, hogy adóalap-csökkentést eredményező transzferár korrekció csak akkor alkalmazható a hipában is, ha rendelkezésre áll a másik fél nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy ő ugyanezzel az összeggel az ellentétes irányú korrekciót szintén megtette a hipa alapjában. Könnyítés, hogy ezeket elegendő összevontan feltüntetni a hipa-bevallásban.

A másik lényegi módosítás a hipában az ideiglenes tevékenység mentesítése, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést és adóteher csökkentést jelent. Jövőre kivezetik az ideiglenes hipát, vagyis a 180 napot meg nem haladó építési tevékenységet nem fogja hipa terhelni, az ezt meghaladó építési ipari tevékenységre viszont továbbra is hipa telephelyet kell létrehozni. Clamba Viktória szerint a hipa szabályok egyre inkább a tao szabályokhoz közelítenek, ami véleménye szerint egy üdvözlendő irány.

A lízingcégeket érintő változás, hogy 2021-től a személyi jellegű ráfordítások arányában kell majd a gépkocsik eszközértékét figyelembe venni szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kellett figyelembe venni, ahol a járműveket tárolták.

Egy fontos határidővel indul az év

Kiss Helga, az RSM Hungary adóigazgatója pedig egyebek mellett az úgynevezett DAC 6 adatszolgáltatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatközlések határideje vészesen közeleg. E szabályozás célja az adóelkerülés elleni küzdelem.

Az EU tagállamok negyedévente információt cserének a tudomásukra jutott határon átnyúló potenciálisan káros, adóelkerülést lehetővé tevő adózási megoldásokról. Az első adatszolgáltatási határidő 2021 elejétől indul, amikortól a NAV-nak már működő struktúrákról jelenteni kell. Ha az adatszolgáltatást elmarad, a szokásos mulasztási bírsággal kell a büntetésként számolni, ami 500 ezer és 5 millió forint között lehet. Kiss Helga megjegyezte, hogy az áfa, jövedéki adók, járulékok kivételével minden adónemben tervezett optimalizáció jelentésköteles.