Az online számlázás kiterjesztése amellett, hogy évente akár több tízmilliárd forintot is hozhat a költségvetésnek, könnyít a vállalkozások adminisztrációs terhein is, hiszen az adóhivatal már 2021 tavaszától elkészíti helyettük az áfa-bevallási tervezetüket.

Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, amely a piac tisztulásán és a vállalkozói terhek csökkentésén keresztül hozzájárulhat hazánk gazdasági növekedéséhez is - emelte ki Izer Norbert. A magyar gazdaság növekedésének a mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, az idei év második negyedévében az 5,2 százalékot, a harmadikban az 5 százalékot. A gazdasági növekedés motorja és a gyengülő európai gazdaságban a magyar gazdaság védelmének újabb fontos eleme lehet a most megszavazott törvényjavaslat is - szögezte le.

Az online számlázás rendszere már bizonyított. Az eredményességét még az Európai Bizottság is elismerte az idén szeptemberben publikált úgynevezett adó-rés tanulmányában, mely szerint adóelkerülésben a legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor az adóelkerülés mértéke a 13,9 százalékról a bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján megközelíthette a 9 százalékot. A tíz százalék alatti adóelkerülési ráta nemcsak azért példaértékű, mert az jócskán az uniós átlag alatti érték, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében - magyarázta.

Majd az adóhivatal megcsinálja

Gazdaságfehérítési és adóegyszerűsítési korszakhatárhoz értünk - jelentette ki az államtitkár. Immár három éve mentesíti az adóhivatal a magánszemélyeket az szja-bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Most elfogadott törvényjavaslattal ez a fajta adóhivatali szolgáltatás több százezer vállalkozás számára is elérhetővé válhat. Az online számla rendszer kiterjesztése révén ugyanis lehetővé válik, hogy a hatóság akár már 2021 tavaszától áfabevallási tervezetet készíthessen a hazai vállalkozásoknak.

Az online számlázás rendszerében jelenleg a vállalkozások azon számlák adatait küldik el elektronikus úton az adóhivatalhoz, amelyeket belföldi áfaalanyok részére állítanak ki és amelyek áfatartalma eléri a százezer forintot. Jövőre az összeghatár eltűnik, így az adóhivatal elvben az összes számla adatait megkapja majd. Július elsejétől a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított minden számlát megkap majd az adóhatóság, 2021. január elsejétől pedig a magánszemélyeknek kiállított számlák adatait is be kell küldeni a hivatalhoz - részletezte az államtitkár. Hozzátette: a változtatás óriási jelentőségű, az adóelkerülés lehetősége ezzel már minden gazdasági szereplőnél a minimálisra csökkenhet, amelyből komoly bevételre is szert tehet a költségvetés.

Százmilliókat hozhat a költségvetésnek

Piaci szereplők becslése szerint az online számlázás egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott. Az államkasszának tízmilliárdokat hozhat az új rendszer, de nem elhanyagolható a vállalkozói szféra tisztességes szereplőinek a közvetlen nyeresége sem, hiszen a kiterjesztett online számlázás jelentősen visszaszorítja a csalárd adózók ténykedését is.

Izer Norbert emlékeztetett, hogy az adócsökkentések folytatódnak jövőre is. 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések: a kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosít. A kkv-k se maradnak ki a sorból jövőre, hiszen a kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal kevesebb lesz. Amennyiben a Parlament jövő héten az új járuléktörvényt is megszavazza, akkor minden dolgozó nyugdíjas mentesül a járulékfizetés alól.

Nem volt nagy meglepetés

A kedden elfogadott adócsomagban nem voltak jelentős változások a már beterjesztett törvényjavaslathoz képest; a parlamenti vita során csupán kisebb pontosításokra került sor - vélekedett Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere a törvényjavaslat elfogadását követően.

Az online számlázás bővítése azt jelenti, hogy 2020 nyarától általános kötelezettség lesz a vevő adószámának feltüntetése a számlán, függetlenül attól, hogy eléri-e a 100 ezer forintot a számla áfatartalma. Ezt követően már az összes, belföldi adóalany közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni az online rendszerben. Jelentősen átalakul az összesítő jelentés rendszere is, ahol szintén minden egyes számla jelentéstételi kötelezettség alá fog esni. Ezen kívül, a teljesítést követően 15 nap helyett 8 napon belül kell majd a számlát kibocsátani.

A most elfogadott változások révén jövőre már minden számlát látni fog a NAV. Ugyanakkor sok eddig ilyen-olyan okból mentesült vállalkozónak (főleg a kis- és középvállalati szektorban) fel kell arra készülni az online számlázás követelményeknek való megfelelésre is - jegyezte meg Badi, aki hozzátette, hogy ezért cserébe viszont könnyebb is lesz ezen vállalkozások élete, hiszen az adóhivatal akkor is el tudja készíteni az áfa-bevallásukat, ha nincsen professzionális könyvelő programjuk.

Az áfa törvényben életbe lévő változásokkal kapcsolatban a szakértő rámutatott, hogy például az az apró változás, hogy bővítették azon választási lehetőségek körét, amelyet utólag is meg lehet tenni abban az esetben, ha ez nem befolyásolja az adófizetési kötelezettséget, nagy könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti. Például, ha egy ingatlan bérbeadással foglalkozó cég elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységére, holott minden számláját áfásan állítja ki, akkor utólag is bejelentheti ezt a választását mindaddig, amíg nem indított vele szemben ellenőrzést a NAV. Ez azért fontos, mert ilyen választás hiányában a cég vevőjénél jelentős áfahiányt állapíthatna meg a NAV. 2020 januártól az utólagos választás lehetőségét kiterjesztik egyes Közösségen belüli ügyletekhez kapcsolódó választásokra is.

Változik az illetéktörvény is

Az illeték törvény két helyen változik jelentősen. Egyrészt a vagyonkezelő alapítvány bevezetésével összefüggő szabályok, másrészt a sokat emlegetett 90 százalékos illeték vonatkozásában, amely a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után fizetendő. Fischer Ádám a Niveus Consulting Group jogi partnere ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy véleménye szerint a 90 százalékos teher jogszerűsége erősen vitatható, illetve véleménye szerint a jogszabály megfogalmazása sem kellően egyértelmű. Az új szöveg szerint akár olyanra is kivethető lehet az illeték, aki nem maga minősítette át az ingatlanát, hanem az a korábbi tulajdonos, akitől a telket vásárolta. Ez komoly problémát jelenthet például azoknak, akik újonnan belterületbe vont és felparcellázott területen vásároltak telket, például valamelyik elővárosban. Tekintettel azonban a jogalkotói szándékra, ez az értelmezés valószínűleg nem fog elterjedni - véli a szakember.

A változásokkal kapcsolatban a Niveus Consulting Group szakemberei rámutatnak, hogy az szja-törvény a módosítást követően a napjainkban egyre népszerűbb vagyonkezelő alapítványok, bizalmi vagyonkezelők esetében is lehetővé teszi a tartós befektetési szerződés megkötését, és az ebből származó hozamot nem kell majd jövedelemként figyelembe venni.

Az adócsomag további érdekessége - jegyzik meg a tanácsadó cég - , hogy a vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék adómentes lenne, amelyet már a jogszabály hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehetne.