Adózási rendszer megváltoztatása - javaslatot kapott a kormány

Az Adótanácsadók Egyesülete elnöksége áttekintette az eddig hozott mikro- és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedéseket, és azok kiegészítéseként, illetve újként az alábbi javaslatokat fogalmazta meg - írja közleményében a szervezet.
Szabó Dániel, 2020. május 18. hétfő, 17:51
Fotó: Getty Images

Ezek közül az első a sokat kritizált, tavaly év végi Tb-törvény módosítására vonatkozik. A jogszabály szerint, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a taj-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki, ez pedig július 1-én hatályossá is vált. Viszont Adótanácsadók Egyesülete azt javasolja a kormánynak, hogy csak 2021. január 1-én vezessék be az új rendszer.

"A vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új Tbj. szabályainak alkalmazására, így annak alkalmazásából jelentős hibák állnának elő, amely mint a foglalkoztatónál, mint foglalkoztatottnál, illetve a hibás járulék bevallások miatt az adóhatóságnál többletmunkát jelentenének" - magyarázzák a helyzetet.

Azt is javasolják, hogy az új szabályozás helyett a hatályban maradó (régi) Tbj-ben 2020. július 1-jétől kerüljön eltörlésre az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapjának 150 százalékos szorzószáma, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó jövedelmét ne terhelje nyugdíjjárulék. Mivel azonban az új változatnak vannak a vállalkozókra nézve kedvező szabályai is, amelyeket indokolt lenne az átmeneti időre is a régi szabályozás módosításával megadni.

A második javaslatuk, hogy a július 1-től hatályba lépő minimáljárulékra alkossanak átmeneti szabályt a bértámogatásban részesülőknél, ha az 1. pont szerinti javaslatuk nem támogatható. Erre úgy látják, azért van szükség, mert július 1-től a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt; ez általában is a minimálbér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelentene. Viszont most a közös megegyezésen alapuló bércsökkentéseknél kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülnének a munkavállalók. Ha a csökkentett munkaidőre elszámolt tényleges jövedelem nem éri el ezt az összeget, így a bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után ezen Tbj. szabály szerint egyéni járulékot és szocho-t kellene fizetni, ami hátrányosan érintené ebben az esetben , mint a támogatott munkavállalót, mint a foglalkoztatót.

A harmadik javaslatuk, hogy a kiva szerint adózóknál a Szép-kártya juttatást vonják ki a kiva (kisvállalkozói adó) adóalapból. A kormány veszélyhelyzeti intézkedései mentesítik a pihenőkártyára utalt tételeket a szocho alól, de a kivás vállalkozások esetében adót még így is kellene fizetni, amely alól szerintük érdemes lenne mentesíteni az érintett társaságokat.

A negyedik javaslatuk, hogy a fejlesztési tartalék kedvező szabályát terjesszék ki az egyéni vállalkozókra, valamint a korábban képzett és fel nem használt fejlesztési tartalék felhasználhatóságát is növeljék, függesszék fel az erre érvényes szankciókat.

Az ötödik felvetésük, hogy a Covid-19 tesztek esetében mondják ki, hogy azok szja-mentesek. Vagyis ha a foglalkoztató rendeli el a vizsgálatot, akkor azután senkinek se kelljen adót fizetnie munkáltatói részről, ne legyen jogértelmezési zavar, hogy a kormány gazdasági stabilitásáról szóló törvénye pontosan mely szektoroknak engedné az adómentességet, hanem legyen egységesen ingyenes mindenkinek.

Valamint azt is javasolják, hogy a július 1-től hatályba lépő online számlázás bejelentését halasszák el, mert annak alkalmazására a jelen helyzetben a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni; különösen áll ez a mikro vállalkozásokra, és kiemelten igaz az eddig kézi számlát kiállítókra; ez utóbbiaknál jellemzően nincs meg a szükséges technikai (eszköz, szoftver) háttér, és ennek hiányában nincs meg a kellő felkészültség sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gondolkoggyunk, 2020.05.19 02:03

Egy olyan egyéni vállalkozónak, akinek egy hónapban nincs egy fillér bevétele sem, annak arra a hónapra csak 80 ezer forint adót kell befizetnie. Ez felháborító, tessék legalább háromszorosára felemelni a kötelezően befizetendő minimális adókat, hogy sokkal hamarabb tönkremenjen, jöjjön rá minél előbb, hogy hol a helye ebben az országban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html