Áfabotrány Magyarországon - döbbenetes mennyiségű feketeáru a boltokban

Megdöbbentő eredményt hozott a pénzügyőrség szlovák−magyar határ menti utakon szervezett ellenőrzés-sorozata: minden negyedik, az országba belépő kamion a fehérgalléros bűnözők számára fuvarozott. Az áfacsalók az átfogó NAV-ellenőrzés következtében akár százmilliárd forintot is bukhattak havonta, a fináncok szeme előtt ugyanis nem tudták vagy nem akarták szállítmányaikat az országba hozni.
F. Szabó Emese, 2013. május 9. csütörtök, 07:08
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A pénzügyőr egységek három hónapon át tartották megfigyelés alatt a főbb útszakaszokat és szedték ki a sorból a gyanús járműveket − a belső határokon nem lehet vámellenőrzést végezni, csak szúrópróbaszerű, úgynevezett mélységi ellenőrzésre van mód.

A NAV az akció megkezdése előtt egy nulladik, kontrollnapon megmérte az adott szakaszokon a forgalmat, amelyhez képest, amint híre ment az ellenőrzésnek, negyedével, napi átlagosan 1600 teherautóval kevesebb érkezett az országba. Ez a csökkenés, illetve az alternatív módszerek alkalmazása igazolta a korábbi gyanút, vagyis hogy a forgalom jó része szervezett áfacsalásban érintett.

A megzavarodott csalók hirtelen nem tudtak jobbat, mint leállítani a szállítmányokat − a készlet lefoglalása mellett a lebukás komolyabb következményekkel is járhat, hiszen az üzemi szintű csalás büntetőjogi kategória. A bűnözők próbáltak alkalmazkodni a helyzethez, a konténeres ruhaszállítmányokat szétpakolták kisebb járművekbe, hűtőkamionokba, a kamionok az ellenőrzés kikerülése érdekében konvojban érkeztek. A NAV így is több milliárd forint értékben foglalt le hamisított, szerzői jogot sértő termékeket, jelöletlen élelmiszereket és egyéb árut.

Napi 1600 teherautó elmaradása értékben alsó hangon nyolcmilliárd forint, de akár ennek kétszerese is lehet. A pontos értéket nem lehet meghatározni, hiszen az függ a szállítmánytól és a teherautó méretétől is, mindazonáltal lapunk hozzávetőleges becslése szerint az így visszafogott áru értéke, ha minden szállítmány áthaladt volna a határon, évente az ezermilliárd forintot is meghaladhatja. Ennek áfatartalma pedig több száz milliárd forint − csak az északi határszakaszon. Fontos megjegyezni, hogy ez csak elvi tétel, vagyis a kamionok leállásával nem kerül automatikusan ennyi áfa a költségvetésbe.

A trükkök
A csalások lényege, hogy az ügylet résztvevői megpróbálják kihasználni, hogy az uniós kereskedelem áfamentes, a belföldi pedig áfás. Vagyis ha az áru úgy lép be az országba, hogy a fuvarlevél szerint például Olaszország a célállomás, akkor az Magyarországon csak tranzitáruként jelenik meg, s utána nem kell áfát fizetni − s más adót sem. Ám a gyakorlatban az áru nem hagyja el az országot, csak a fuvarlevél tanúskodik erről. A termék az áfa megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba kerül itthon, melyen így hatalmas haszon képződik.

Más megoldások is vannak. Az áru belép az országba, majd olyan vevőhöz kerül, akár többhöz is egymás után, amely nem is létezik, vagy ha igen, akkor csak a csalásra alapították. A szabályok szerint a belföldi ügylet után az áfát az eladónak kell befizetnie, majd ezt az áfát a vevő visszaigényelheti, amennyiben az árut továbbadta. A technika az, hogy az áfát az eladó sosem fizeti be, a vevő viszont mindig visszaigényli. Ha az értékesítés során több eladón és vevőn is átmegy a termék, akkor ezt a trükköt valamennyi tag megcsinálhatja.

Az ügylet végén pedig akár papíron ki is lehet léptetni a terméket az országból − áfamentesen, hiszen a közösségi ügylet ilyen. A valóságban az áru persze itthon marad és kereskedelmi forgalomba kerül.

Országos szinten a külföldről áfa nélkül behozott áruk összértékéről nagyon nehéz becslést adni. Azt nem lehet megmondani, hogy az országba más határon belépő kamionforgalom hány százaléka lehet a fentihez hasonlóan csalásban érintett. Elvben az uniós határ a legbiztonságosabb, hiszen ott nincs tételes ellenőrzés, így szóba jöhet a román, a szlovén és az osztrák határ. Utóbbi kettő biztosan kisebb forgalmat generál, mint akár a szlovák, akár a román szakasz. Ha összességében a fennmaradó szakaszokon a szlovákhoz hasonló adattal számolunk − vagyis napi 1600 kamionnal −, akkor a nem tisztességes szándékkal szállított áru akár négy-hatezer milliárd forint is lehet, az áfatartalom pedig így az ezermilliárd forintot is bőven meghaladhatja.

A tapasztalatok szerint leginkább a nagy láncok raktáraiban landolnak ezek a szállítmányok − hozzá kell tenni, nem minden láncra jellemzők az ilyen trükkök. Tipikusan olyan áruval lehet ezt a játékot megcsinálni, amely nem vagy nehezen nyomon követhető. Ilyen az ömlesztett termék, mint a cukor, a kávé, az étolaj, a liszt, a krumpli, az alma, a kutyatáp, de akár a tojás és a hús is. Persze nemcsak az élelmiszerrel lehet csalni, jellemző még a vasáru, a kavics, a sóder, a cement utaztatása is. Ebbe a kategóriába tartozott a közelmúltban a gabona és a fém is, ám ezek ma már fordítottan adóznak − vagyis az áfát nem az eladó fizeti be, hanem a vevő, így utóbbi nem tud nyerészkedni a visszaigényléssel, hiszen a befizetés is őt terheli.

A pénzügyőrség ellenőrei a gyanús járműveket a fuvarlevél alapján több ízben is a megjelölt célállomásra kísérték. A fuvarozók több esetben azonnal elárulták, hogy valójában nem a fuvarlevélen szereplő cím a célállomás, így a kamiont sehová sem kellett kísérni, az árut lefoglalták. Arra is volt példa, hogy a célállomásra érve találtak terhelő bizonyítékokat a pénzügyőrök − például több cukorcsomagoló üzemet is lefüleltek az akció során.

Az adóhatóság az ilyen típusú csalásokat általában túl későn tudja csak lefülelni a rendszer működéséből fakadó tehetetlenség miatt. A cégek, amelyek a csalást elkövetik, tiszták, vagyis első pillantásra nem gyanús körülöttük semmi. Rövid működés és kisebb bevétel kimutatása után egy-egy ilyen cég hirtelen nagy összegű ügyleteket bonyolít, adott esetben áfát is visszaigényelhet. Ezt követően vagy készít bevallást, vagy nem, de az adót biztosan nem fizeti meg. Itt lép be az adóhatóság, ám többnyire már semmit sem tehet. A cég minimális tőkével alakult, vagyona általában nincs, s mire a hatóság lép, már cégtemetőbe kerül vagy egy hajléktalan lesz a tulajdonos, ügyvezető. Ha csak itt lép be az adóhatóság, többnyire már semmit sem tehet. Az ilyen társaságok általában három-hat hónapig élnek, ezt követően újabb megbízottak újabb cégeket alapítanak, s kezdődik a történet elölről. A helyszíni ellenőrzés, a rajtaütés azért is fontos, hogy ezeket az ügyleteket még folyamatukban le lehessen állítani.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

sirásó, 2013.05.10 16:15

végre meg kellene teremteni egy valóban vállalkozásbarát környezetet!
nem véletlen, hogy egyre több magyar termék megy először külföldre, majd jön haza, mert honvágya lett és a termelő igy nem fizet áfát! lassan mindegyik csomagküldő külföldről szálítja az árut!
a legnagyobb gond, hogy ezeket a csalások döntő többségét kinai, arab, vietnami, török testvéreink csinálják!
20.http://www.vg.hu/gazdasag/korhinta-csalok-100-milliard-euro-kart-okoz-a-kinai-maffia-287230
érdemes megnézni a cépont cimű adás 2012.08. havi egyik adását ahol lecsapnak a ganz mávagra. ott mesél a fővezér navos, hogy a számla, az áru eredetét igazoló okmány, a bejelentett alkalmazott, ismeretlen fogalom, 10-20 milliónyi árut simán otthagynak a vámosoknak és nyugodtan elsétálnak. szerinten a java az papiron itt sincs.
az a 60-80 BMW X5 és X6, valamint audi Q7, meg miért is lenne feltünő egy kis udvarban, ahol ennyi adófizető van!
lassan 25 éve ez megy, miért lepödik meg valaki, hacsak nem azért mert nem kap a kinaiaktól védelmi pénzt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2013.05.09 22:27

@Bhole: A hatalyos jogszabalyok ertelmeben andrasnak nincs igaza, te pedig hiaba veded holmi komcsizassal ez semmin nem valtoztat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.05.09 20:41

@VoIe: Andrásnak igaza van. A t. bíróság a komcsi, kivénhedt bírói haddal nem vette észre, hogy itt 25 éve rendszerváltás volt és a törvények is megváltoztak. Meg a gazdasági környezet is. Elavult a magyar igazságszolgáltatás és az EU ott tesz keresztbe, ahol tud, ha modernizálni akarjuk. Az elcsalt adó nem kis része a brüsszeli keresztapák kezében landol.
Nem a cégnek van felelőssége, hanem a mögötte álló tulajdonosoknak. A korlátolt felelősség a büntetőtörvénykönyv első lapjánál véget ér.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.05.09 19:25

@Boka: "Az adóbevételek 70-80 százalékát a tízezer legnagyobb adózó fizeti"
Valami forrás? Vagy kisujjból? Hasból?

Csak azért, mert az egykulcsos SZJA bevezetésével és az adójóváírás eltörlésével 30%-kal megugrott az SZJA-bevétel, amelyik több, mint a társasági adóbevétel... Szóval hogy jött ki a 70-80%?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2013.05.09 18:40

A fogyasztas adoztatasa azert jo, mert a szegenyek alig tudjak kikerulni, a rafkos gazdagok viszont konnyen kereshetnek milliardokat.

"Lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra."

"Én sem hazudtam soha az embereknek."

:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html