Azon befektetőknek, akik komoly növekedésösztönző fiskális intézkedésekre számítanak a magyar kormánytól, még várniuk kell - mondta a Bloombergnek Varga Mihály pénzügyminiszter.

A feltörekvő piacokon és Olaszországban zajló események fókuszváltásra késztették az Orbán Viktor vezette magyar kormányt. Az új prioritás immár a költségvetési deficit mérséklése, valamint az EU keleti felének egyik legmagasabb államadósságának csökkentése lett - derült ki a pénzügyminiszter szavaiból, holott Varga nemrégiben még az újabb növekedésösztönző lépésekről beszélt.

Egy ilyen turbulens időszakban több költségvetési mozgástérre van szükségünk. Ez pedig az államháztartási hiány faragását és a tartalékok erősítését jelenti - fogalmazott a politikus.

A pénzügyminiszter szerint még élénkek a legutóbbi válság emlékei, amelynek nyomán 2008 őszén az IMF-től és az EU-tól kellett a magyar kormánynak hitelt felvennie.

A kormány továbbra is azzal számol, hogy a magyar GDP jövőre 4,1 százalékkal, 130 milliárd euróra nő. Mindez ad elegendő mozgásteret ahhoz, hogy érdemben csökkentsék a költségvetési deficitet, míg a költségvetés expanzív marad.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) a terveknek megfelelően 2019-ben két százalékponttal, 17,5 százalékra csökken, tovább nő a gyermekek után járó adókedvezmény és marad az otthonteremtési program - mondta Varga a Bloombergnek. Mindezek mellett azonban már kevés a mozgástér a további fiskális intézkedések előtt - miközben a piacok kedvezőlen irányba változtak (a forint gyengült, a tízéves hozam 2012 óta nem látott szinteken jár).

Márpedig lépni kell a hiány csökkentése érdekében, mivel a közelmúltban az Európai Bizottság legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentésében azt állapította meg, hogy 2017-ben a strukturális hiány a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 3,6 százalékosra fog hízni, majd 2019-ben 3,5 százalékra mérséklődik. Brüsszel szerint ezt a jelentős eltérést korrigálni lehet 2018-ban, azaz idén az elsődleges államháztartási kiadások növekedése nem éri el a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazításnak felel meg, illetve 2019-ben biztosítani lehet, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem éri el a 3,9 százalékot, ami 0,75 százalékos strukturális kiigazítást jelent a GDP arányában, azaz ennyivel kellene visszafogni a költségvetési költekezéseket.

A célunk az, hogy mérsékeljük a kockázatokat, ez pedig a hiány jelentős lefaragását és az adósságcsökkentés folytatását jelenti - fogalmazott a pénzügyér, aki azt is hozzátette, hogy a GDP-növekedés üteme a jövőben ingadozhat.

Varga szavai nemcsak az előző hetek optimizmusa után számítanak váratlanul borúsnak/realistának, hanem azért is fontosak, mert a kormány hamarosan beterjeszti a parlament elé a 2019-es költségvetést.

Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt