Tartós húsdrágulásra lehet készülni

A magyarországi baromfiállományokban is megjelent baromfiinfluenza kapcsán az agrárminiszter által bejelentett támogatás hatékony megoldás lehet a betegség megelőzésére.
Tóth László Levente, 2020. március 5. csütörtök, 15:00
Fotó: Getty Images

A madárinfluenza H5N8 vírustörzse 2014 novemberében jelent meg Európában, Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni vele, a nemrég nálunk kimutatott vírustörzs pedig nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban. A betegség mostani megjelenése nem volt váratlan, hiszen az ősz először Angliában észlelték, majd később több más ország is jelezte a vírus jelenlétét, december-január hónapban pedig több lengyel baromfitelepen mutatták ki a kórokozót - mondta Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója.

A terméktanács már az ünnepek előtt értesítette tagságát, hogy a közelgő vészhelyzetre figyelemmel mindenki tartsa be az országos főállatorvosi határozat minden járványvédelmi óvintézkedését. Arról is tájékoztatást adtak, hogy a szabályokat be nem tartók eleshetnek az állami kártalanítástól, súlyos szabálytalanság esetén pedig a szervezetből történő kizárást kezdeményezik. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az érintettek igyekeztek és igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a járványvédelmi kockázat csökkentése érdekében. Bár vannak még tennivalók, de a baromfitartó telepek járványvédelmi szintje javult az ágazatban a 2016-2017 évhez viszonyítva - értékelte a helyzetet Csorbai Attila.

A legtöbb telep megtette a szükséges óvintézkedéseket, az integrációk jelentős hányada pedig a korábbiaknál jóval szigorúbban ellenőrizte is, hogy a szóban forgó szabályok be vannak-e tartva. Január 14-én mégis beütött az első, majd néhány nap múlva a második eset. Elsőként, a Komárom-Esztergom megyei Ács településen egy nagy létszámú pulykatelepen mutatták ki a madárinfluenza H5N8 típusát. A bejelentéssel egyidőben az országos főállatorvos elrendelte a telepen és a környéken tartott, összesen 160 ezres pulykaállomány megsemmisítését, a védő és megfigyelési körzetek kialakítását, a járványügyi nyomozást. Néhány nap múlva pedig egy Hajdú-Bihar megyei, létavértesi kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki, az állategészségügyi szakemberek pedig a mintegy 115 ezres állomány leölését már a gyanú alapján megkezdték.

Százszázalékos védelem nincs, a fertőzés kockázata azonban lényegesen csökkenthető - hangsúlyozta Csorbai Attila. Felhívta a figyelmet arra, hogy a már említett eddigi lépéseken túl az agrárminiszter közelmúltban történt bejelentése - miszerint 1-1 milliárd forintot szánnak a járványvédelmi védekezés támogatására a sertés- és a baromfiágazatban, de szükség esetén ez az összeg bővíthető - szintén komoly segítség lehet a termékpályának. A forrás lehetőséget biztosít arra, hogy ott, ahol még mindig hiányoznak bizonyos járványvédelmi elemek, megtörténjenek a szükséges lépések. A pályázók száma és a végleges összegek később derülnek majd ki, de ha erre a célra 2-3 milliárd forintot tényleg ráfordítható, akkor ez komoly járványvédelmi előrelépést jelenthet - fogalmazott Csorbai Attila.

A különböző típusú baromfitelepek szerint eltérőek a költségek, de egy-egy telepen 6-7 millió forint körüli összegből nagyon jelentősen növelhető a védelmi szint. A BTT elnök-igazgatója bízik abban, hogy az 50 százalékos saját erőhöz kapható 50 százalékos támogatás mellett akár 600-800 baromfitartó telepnek a járványügyi fejlesztése történhet meg így.

Más kérdés, hogy a madárinfluenza miatt leölt pulykaállomány hatással lehet a piacra, leginkább az első és a második negyedévben - mondta a szakember. Árakat becsülni ugyanakkor nem igazán lehet. Hosszabb távon ugyanakkor több tényező miatt minden típusú állati termék ára emelkedik a véleménye szerint.

A világszintű trend egyik oka a világon egyre többször és egyre nagyobb arányban előforduló állategészségügyi járványok, míg a másik ok a világ növekvő népessége. Ehhez a hatáshoz Európában egy további árfelhajtó hatás is hozzájárulhat. Ez pedig a különböző extra - sokszor a normalitás határát átlépő - állati komfortot javító intézkedések kikényszerítése és bevezetése. Ezen vélt "állati komfortot" javító intézkedések jelentős része komoly beruházási igényű, a termelés hatékonysága csökken, biztonsága romlik - ezért is fontos a járványvédelem -, környezetterhelése pedig egységnyi termékre vonatkoztatva kedvezőtlenebb és nem utolsó sorban drágább is.

Ide tartozik, hogy a magyar baromfiágazat eljuttatta fejlesztési stratégiáját a szaktárcának. Ez egy olyan komplett ágazati fejlesztési terv, mely termékpályánként a különböző fajok igényeit figyelembe vevő korszerű alapanyag termelés bővítésére (új baromfitelepek létesítésére) helyezi a hangsúlyt. Úgy gondolják ugyanis, hogy csak így lehet a jövőben is versenyképes, járványvédelmében, termelésbiztonságában, is kitűnő baromfiágazatot kialakítani, s egy ilyen ágazat termékei lehetnek sikeresek belföldön és az exportpiacokon egyaránt.

HOZZÁSZÓLÁSOK