Mi a fontosabb: olcsó legyen vagy magyar?

Az emberek szeretik azt állítani magukról, hogy tudatosan vásárolnak és odafigyelnek arra, mi kerül a kosarukba. A tudatosság azonban mindenkinél mást jelent és sokszor úgy tűnik, a szó mögött nincs valódi tartalom - derült ki az OTP Agrár megbízásából készített kutatásból.
Domokos László, 2018. november 28. szerda, 15:24
Fotó: Shutterstock

A magyarok között meglepően alacsony, mindössze 17 százalék a valóban tudatos vásárlók aránya. Ők azok, akik képesek a jó ár-érték arány fölé helyezni olyan termékjellemzőket, mint a prémium minőség, a magyar eredet, a gmo- és e-szám-mentesség, vagy az organikus jelleg, sőt akár a fair trade előállítás és csomagolásmentesség  derül ki az OTP Agrár megrendelésére készített NRC-felmérésből.

Eszerint a lakosság további 25 százaléka szintén fontosnak tart legalább egy elemet ezek közül, de vásárlói döntéseikben már az ár/érték-arány is előkelő helyen szerepel.

Mellettük jóval nagyobb csoport, a vásárlók 58 százaléka nem nevezhető tudatosnak, ők azok, akik nem foglalkozik a termék előállítási módjával, származási helyével vagy beltartalmával. Olyannyira nem, hogy e csoport többsége - a kutatás szerint minden harmadik magyar vásárló - az ár-érték arányt sem nézi - legalábbis saját bevallása szerint.

Ehhez képest meglepő az, hogy valamilyen mértékben, a magyar vásárlók 62 százaléka tartja magát tudatosnak - csak abban térnek el a vélemények, hogy ki mit ért tudatosság alatt.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a tudatosság, a megkérdezettek 19 százaléka válaszolta azt, hogy a mennyiség kontrollálása, vagyis a pazarlásmentes vásárlás. 12 százalékuk a minőséget, 10 százalékuk pedig a túlköltekezés visszafogását, illetve valamilyen ár/érték-szempontot említett. Bár egyre aktuálisabb téma, mindössze 7 százalék szerint fontos, hogy a termék környezetbarát legyen, mellettük 3 százalékuk figyel a származási helyre. Csupán 1 százalékuk említette, hogy a tudatos vásárlás számukra a minél egészségesebb termékek választását jelenti.

Azok a vásárlók, akiknél a tudatos vásárlás az ár/érték-arányt is megelőzi, jellemzően budapestiek, magasabb végzettségűek és jövedelműek. Az árérzékenység inkább az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek, illetve az inaktívak csoportjára jellemző.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2018.11.28 17:09

Olcsó és külföldi minőség.
Magyar minőség?
Nézd át a napi híreket, ma például egy ótvaros cukrászdáról olvashattunk.
Régen volt magyar minőség, mára ez felejtős. Vagy eladták a jó cégeket külfildieknek, azok meg kivitték a nevet a termeléssel.
Legutóbb a NEGRÓ került ki Törökországba.
Nálunk még a nemzetközi márkákban sem bízhatsz, lásd a vizsgálatokat. Savanyúbb, kevesebb anyag benne, több sz@rral. És jön hozzá a hazugság, a magyarok így szeretik.
Lófäszt haver, te akarod növelni a nyereséged.
Ne hazuggyá píáros, sosem szerettem a savanyú kólát, amelyik annyira szénsavas, hogy felrobban a pofám és a beleim.
Szerettem a pilóta kekszet, a vaníliás karikát, amit ti elb@sztatok.
Mennyi példát hozzak még? Sok van.
És nem mind magyar, amit megutáltunk, csak a régi nevet használja a tetű "márkanév".
Ha meg valaki magánban akarja készíteni, akkor eleve drága lesz a hazai alapanyag árak és az adózás miatt.
Ha meg olcsó magyar, akkor valami van a háttérben. Vagy silány, vagy ocsmány helyen készül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html