A bankok többségénél egyébként érzékelhetően már az MNB múlt héten bejelentett új lehetőségeire (Napi, február 6.) figyelnek. Sokatmondónak tűnik, hogy az OTP Banknál lapunk érdeklődésére azt hangsúlyozták, hogy az új jegybanki intézkedések közül egyértelműen kedvezőnek tekinthető, hogy az MNB elfogadja az önkormányzati kötvényeket is fedezetként. Ezzel a lépéssel - tették hozzá a legnagyobb magyar banknál - a jegybank bővíti a repóképes értékpapírok körét, ami növeli a bankok likviditáskezelési mozgásterét. A hat hónapos euróswap esetében az MNB partnerkörébe a felvételi kérelmet február 25-ig jelezhetik a bankok. A kért keretösszegről a szerződést ezt követően kötik meg. Ennek az eszköznek a használatát (tehát nem csupán a keretösszeg nagyságát, hanem egyáltalán azt, hogy részt vegyenek-e benne) állításuk szerint egyelőre még csak mérlegelik az OTP-nél. A portfolio.hu szerint az OTP-nek mint tőkeerős anyabankkal nem rendelkezőnek a többieknél ezen a téren nehezebb lehet a helyzete. Ez a bank várhatóan a garanciaalapból szerezhet forrásokat a feltételek teljesítéséhez. Orosz úgy véli, hogy az MNB által meghirdetett, eurólikviditást nyújtó programnak jelentős szerepe volt a forint gyors ütemű visszakorrekciójában. Ez az eszköz ugyanis rövid és középtávon ténylegesen erősítheti a forintot. (Más megközelítésben: nem lehetne a továbbiakban a devizaéhséget kihasználva olcsón spekulálni a forint ellen.) Abban is általános azonban az egyetértés, hogy jegybank hat hónapos eurólikviditást biztosító tenderének sikere alapvetően az ártól függ. Viszonyítási alap pedig általában nem a piaci ár, hanem az anyabankok által biztosított euróforrás. Az AXA stratégiai tanácsadója szerint kedvező árazás esetén is kérdéses lehet, hogy egy-egy bank mennyire lesz képes maradéktalanul teljesíteni a megszabott különböző kritériumokat. A feltételek terén állítólag már tájékozott bankoknál határozottan azt állítják, hogy drága lesz az új lehetőség (ez azért is furcsának tűnik, mert az MNB a piaci folyamatoktól függően hétfőnként határoz majd az árról). A tőkeerős anyabankkal rendelkező hazai hitelintézetek érzékelhetően nem a belföldi vállalati hitelállomány 2008. végi szinten tartásának kötelezettsége miatt aggódnak. Sokkal nagyobb fejfájást okoz, hogy a tenderen részt vevőknek vállalniuk kell: legalább az általuk igényelt keretösszeg erejéig új, hosszú lejáratú (éven túli), külföldről származó forrást vonnak be az idén, illetve csökkentik a külfölddel szembeni követeléseiket. Magyarán: az ügy érdekében be kell szállniuk az ettől mostanában igencsak vonakodó anyabankoknak is.