Akár 2018 elejéig maradhat a magyar alapkamat

Sikeres stabilizációt hajtott végre a gazdaságpolitika az elmúlt években, a monetáris politika alacsony kamatkörnyezet mellett új, célzott eszközökkel támogatja a gazdasági kilábalást - mondta Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója egy szolnoki konferencián.
MTI, 2015. december 9. szerda, 22:30
Fotó: Napi.hu

Ezt a tendenciát követi 2013 óta az MNB is, amely elsőként a kamatpolitikában mutatkozott meg. A jegybanki alapkamatot több lépésben sikerült 1,35 százalékra levinni, és előreláthatólag 2017 végéig, 2018-ig elejéig e szinten maradhat.

A magyar jegybank által az elmúlt években elért alacsony kamatkörnyezet az idén például 300 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés kamatkiadásait 2013-hoz képest, így ennyivel több pénz jutott a gazdaság más szegmenseibe a költségvetésen keresztül.

Fontos a kis-és középvállalkozások (kkv) forrásszerzésének támogatása, hiszen azok fejlődése, teljesítményének, versenyképességének növelése a gazdasági növekedés egyik fontos eleme. Erős dualitás alakult ki a kkv-k és a nagyvállalkozások között, jelentős különbségek vannak a termelékenységben és ezt a problémát közép-hosszú távon meg kell oldani a gazdaság szereplőinek - mondta Virág.

A bankok kockázatvállalási magatartását jellemző túlzott óvatosság, az alacsony hitelezési hajlandóság sem kedvezett a kkv-knak. Az MNB Növekedési hitelprogramja (nhp) meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, ezen belül a kkv-hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése megállt 2013-ban. A programnak köszönhetően az elmúlt több, mint két évben több, mint 28 ezer kkv jutott forráshoz.

Elérendő célnak nevezte a stabilitás megőrzését, a fenntartható növekedési ütem emelését, a versenyképesség javítását, a gazdasági homogenitás erősítését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete számottevően és tartósan javult 2013 óta. Az export mellett felértékelődött a lakossági fogyasztás és az új beruházások is, így a növekedés kiegyensúlyozottabb szerkezetben, de lassabb ütemben folytatódhat.

A lassulás okaként azt jelölte meg, hogy a növekedés egyik fő pillérjét jelentő uniós forrásbeáramlás jövőre mérséklődik. A növekedési ütem szerinte jövőre 2,5 százalék lehet, az idei várható 3 százalék, illetve a tavalyi 3,7 százalék után.

A stabilitás tényezői között említette, hogy míg 2008-ban 50 százalék fölött volt a lakossági hiteleken belül a devizahitelek aránya, mára a háztartások devizahitele gyakorlatilag megszűnt. Romániában 50 százalék, Lengyelországban pedig 30 százalék fölötti még mindig ez az arány.

HOZZÁSZÓLÁSOK