Államadósság: a koronavírus miatt át kellett írni a finanszírozási tervet

A koronavírus az állampapírpiacot is átszabta. A lakosság kevesebb jóval kevesebb értékpapírt vehet, sőt visszavált, a bankokra számíthat az állam a megnövekvő adósság finanszírozásában.
Herman Bernadett, 2020. április 22. szerda, 11:33
Fotó: MTVA Fotó

A kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett.

Nőni fog az adósság

A megnövekedett finanszírozási igényre és a részben megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) frissítette 2020 évi finanszírozási tervét. Az új finanszírozási tervben a kijárási korlátozások és a lakossági értékesítési tendenciák alapján a korábbi tervekhez képest csökkenő lakossági értékesítést prognosztizál az adósságkezelő. Ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 000 milliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7 766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami a futamidő növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.

Az 1234 milliárd forinttal magasabb hiány, illetve a várhatóan 590 milliárd forinttal megnövekedő lakossági állampapír-visszaváltás és visszavásárlás, valamint a 2020 januári, az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi rövid devizakötvény visszavásárlás szükségessé teszik a bruttó kibocsátások növelését. Emellett, a jelenlegi piaci tendenciákat figyelembe véve az eredeti terveknél mintegy 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági értékesítéssel tervez az adósságkezelő. Ennek eredményeként az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást.

Az intézményekre számít az állam

Egyrészről 1652 milliárd forinttal emelte az intézményi forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét 2020-ban. Mindezt döntően a 3 és 5 éves államkötvények idén április hónaptól bevezetett heti aukciós gyakoriságra építve, mindemellett fenntartva, és a piaci lehetőségek szerint óvatosan növelve a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását. Másrészről növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény kibocsátási keretet 4 milliárd euró ekvivalens keretösszegre. Az ÁKK az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői diverzifikációt növelő devizakötvény kibocsátásokat fog végrehajtani a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén.

Ennek kapcsán bejelentették, hogy Magyarország mandátumot adott euróban denominált , benchmark méretű és futamidejű tranzakció főszervezői feladataira a Citigroup, az ING Bank és a J.P. Morgan pénzintézeteknek, egyúttal felkérte őket egy globális befektetői konferencia-hívás megszervezésére.

Továbbra is tervben van Zöld Kötvények kibocsátása, euróban, japán jenben, és ha erre lehetőség adódik kínai jüanban. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ÁKK folytatni fogja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését csere és visszavásárlási aukciók és másodpiaci vásárlások lebonyolításával.

Mindezeket figyelembe véve a 2020. évi finanszírozási terv még így is lényegesen alacsonyabb bruttó finanszírozási igénnyel és bruttó kibocsátással számol, mint ami 2019-ben megvalósult. Az ÁKK március végéig már kibocsátotta a tervezett piaci államkötvény mennyiség 24 százalékát, és teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 39 százalékát a módosított terv szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK