A háztartások hitelállománya ugyanis a tranzakciókból adódóan (azaz ennyivel több hitel vettek fel) 22,9 milliárd forinttal mérséklődött, ez úgy jött össze, hogy a forinthitelek állománya 3,7 milliárddal nőtt, míg a devizahiteleké 26,6 milliárddal csökkent. Eközben az átértékelődés és egyéb tényezők a hónapban a forint alapú hitelek értékét 11,4 milliárdal mérsékelték, míg a deviza alapúakét 74,4 milliárddal növelte. Így a hó végén a forinthitelek állománya 3176,0 milliárd forint volt, míg a devizahiteleké 3757,8 milliárd forint.

A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 53,4 milliárd forinttal csökkent (ezen belül a forintbetéteknél 22,8 milliárdos, míg devizabetéteiknél 30,5 milliárd forint nettó betétkivonás volt), míg az átértékelődés az állomány értékét 21,7 milliárddal növelte. Így november végén a lakosság forintbetétjeinek értéke 6886,5 milliárd forintra, míg a devizában lévőké 929,7 milliárdra csökkent. A jelek szerint tehát az egyre lejjebb szálló alapkamatot követő mérséklődő banki betéti kamatok miatt egyre több háttartás teszi máshová megtakarítását. A két legvonzóbb lehetőségnek pedig a továbbra is a belföldi megtakarításokra szomjazó magyar állam, valamint a befektetési alapok számítanak.

Novemberben a nem pénzügyi vállalatok mind forintban, mind devizában nettó hiteltörlesztők voltak - azaz az MNB növekedési hitelprogramja most nem javította a havi számokat - , míg forintbetéteik állománya nőtt, devizabetéteiké pedig csökkent.

A hónapban a háztartási forint lakáscélú hitelek és személyi hitelek átlagos kamatlábai csökkentek. A szezonálisan nem igazított adatok alapján a háztartások által felvett forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékei szintén csökkentek. A nem pénzügyi vállalatok forint hiteleinek és betéteinek átlagos kamatlábai is csökkenést mutatnak - derül ki egy szintén ma publikált MNB-jelentésből. (A jegybank monetáris tanácsa a 2013. október végi 3,4 százalékről november 27-től 3,2 százalékra vitte le az alapkamatot.)

A friss statisztika szerint a hónapban tehát a háztartások által felvett új forint lakáscélú és személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója egyaránt csökkent, az előbbi 6 százalékponttal 8,85 százalékra, míg az utóbbi 44 százalékponttal 25,70 százalékra. A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója az összetételhatás következtében azonban növekedett, így 14,76 százalék volt. Hiába olcsó azonban a lakáshitel, a hónapban - szezonálisan kiigazítva - csupán 13,4 milliárd forintra szerződtek újonnan, szemben az októberi 14,8 milliárddal, igaz, a 2012. novemberi érték 9,7 millárd forint volt. A forint szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékei is csökkentek, míg a személyi hiteleké minimálisa mértékben nőtt az előző hónaphoz képest.

Háztartási új szerződéseinek adatai

Kamat (százalék)Érték (milliárd forint)
Megnevezés
2013. nov.Egyhavi változás2012. nov.2013. nov.2013. okt.2012. nov.
Lakáscélú forinthitelek8,85-0,0611,1013,414,89,7
Szabad felhasználású jelzáloghitelek10,99+0,9514,762,32,82,5
Forint személyi hitelek25,70-0,4428,687,27,15,8
Forint betétek2,64-0,235,89669,3698,6994,4
Éven belüli euró betétek1,55+0,062,29102,9121,3172,7
Forrás: MNB

A lakossági forintbetétek átlagos kamatlába a hónapban 2,64 százalékra csökkent, míg az euróbetéteké másfél százalékon maradt. MIndezek hatására nem csoda, hogy a forint és euró alapú betétekre kötött új szerződések értéke egyarán érdemben csökkent.