Alapjaiban forgatná fel a magyar vidéket a kormány

Nagy változást hozna a magyar „agrobizniszben” a kormány. Átláthatóságot ígér az FM, hogy tudni lehessen minden egyes cégről, mit hogyan termel, hol gazdálkodik. A célok között szerepel, hogy az agrárium adja 2050-re a GDP 25 százalékát, kiépül a tudás- és információalapú mezőgazdaság – legalábbis ez olvasható a kormány élelmiszer-gazdasági programjában.
Napi.hu, 2016. szeptember 20. kedd, 12:23

Ha minden úgy sikerül, ahogy a kormány szakpolitikáit alakítók tervezik, lassan egy fodrász miatt is Ausztriába kell menni, de az sem lesz egyszerű, ha egy profi it-céggel akarunk dolgoztatni Magyarországon.

Míg a nemzetgazdasági minisztérium azon dolgozik, hogy a magyar ipar adja a GDP 30 százalékát a most vitára bocsátott Magyarország élelmiszer-gazdasági programja 2016-2050 címet viselő földművelésügyi minisztériumi (FM) anyag pedig 2050-re a szélesebb értelemben - az élelmiszeriparral kiegészített - vett mezőgazdaság új nevén agrobiznisz súlya a GDP-n belül 25 százalékra emelkedne - vagyis a legfontosabb nemzetgazdasági ág, a szolgáltatások súlya e tervek szerint ötven százalék alá süllyedne e célkitűzések szerint.

A magyar mezőgazdaság helyzete - nemzetközi összehasonlításban - meglehetősen sanyarú: fejlett EU-tagállamokban egy hektáron 2802 euró értéket állítanak elő, ugyanaz Magyarországon 1483 euró. Ráadásul míg a világ agrártermelése 1990-2003 között 30 százalékkal nőtt, addig a magyarországi termelés 26 százalékkal csökkent - vagyis van honnan növekedni. Ezt a tendenciát a FM anyag szerint 2010 óta sikerül megfordítani, de az igazi cél az, hogy az agrobiznisz nemzetgazdaságon belüli súlya elérje a 25 százalékot 2050-re, a 2013-as 12,2 százalékkal szemben.

A kulcs a nagyobb feldolgozás

A magyar mezőgazdaság ugrásszerű fejlődésének kulcsa termesztésen az élelmiszeriparban rejlik, különösen a prémium termékeben és a hungarikumokban bízna a FM-ben, de növekvő szerepet szánnak a helyben termelt és előállított terméke értékesítésnek is. A magyar mezőgazdasági vállalati szerkezete nem túl bonyolult: a 102 nagyvállalkozás éri el a szektor árbevételeinek 52 százalékát, miközben az alkalmazottak 38 százaléka dolgozik azokban. A 280 közepes méretű cég az árbevétel 31 százalékát produkálja.

A 4800 mikro- és közepes méretű cég osztozik a szektor árbevételének 17 százalékán, miközben minden harmadik ember a mezőgazdaságban itt dolgozik. Ezek után az anyag a növekvő számú családi gazdaságokra teszi le a voksát, szerintük az "erős agrárközéposztály" kialakulását birtokpolitikai jogi és adószabályokkal is ösztönözni kell.

Átláthatóság, transzparencia

A jövő élelmiszer-gazdasága az információra és a tudásra, innovációra épül, amelynek nélkülözhetetlen az akadálytalan információáramlás - olvasható a dokumentumban. Ennek viszont alapja lenne az átláthatóság, a transzparencia, ezért az ágazat jövője érdekében minden olyan adózási, szabályozási akadályt el kell hárítani, ami akadályozza ezt, legyen szó akár az ágazat egészéről vagy egyes termelőkről külön-külön. A teljes átláthatóság megméretése abban a mezőgazdaságba, ahol azt sem tudni, hogy egyes nagyvállalkozók mekkora termőföldet nyertek az elvileg nyilvános pályázatokon, hatalmas ugrás lenne - már ha komolyan vesszük a szaktárca által leírtakat.

A versenyképesség másik eszköze a képzett munkaerő lenne - a szakoktatásban, a felsőoktatásban, valamint a kutatás-fejlesztésben egyaránt. Az utóbbi kifejezetten gyenge lábakon áll Magyarországon, miközben olyan új kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlat-változás, a gmo-kérdés, az energiahatékonyság. A magyar mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a már megfigyelhető éghajlatváltozás: az elmúlt 30 évben a tavaszi középhőmérséklet 1,7, míg a nyári 2 Celsius-fokkal emelkedett. Eközben ugyan a csapadékmennyiség lényegesen nem változott, ám annak időbeli eloszlás igen: a legnagyobb - húsz százalékos - csapadékcsökkenés a tavaszi hónapokban következett be. Összességében az anyag készítő arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország az éghajlatváltozást nézve az EU egyik legsérülékenyebb országa.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rohadtnarancs, 2016.09.21 13:18

@HauserArnold: Ez azt jelenti , hogy fityisz kormány minden évben kivett valami új befizetni valót a lakosságra, mostanában az autósokara jár rá a rúd, bevezető utak adóztatása ,jövedéki adó emelése.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rohadtnarancs, 2016.09.21 13:13

@ablakzsiraf: Ha nem akarod érteni akkor a TV készülékedben van a hiba!
Röviden a magyar lakosságra terhelt adók járulékok, illetékek, a lakosság fosztogatása tette lehetővé az államháztartás hiányának 3% alatt tartását és nem az ipar és nem a mezőgazdaság teljesítményének a nővekedése.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.09.21 11:10

Jó, hogy van ilyen stratégia, de a gdp-arányos cél - akárcsak az ipar esetében - butaság.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2016.09.20 15:33

Csak a monokulturális gyarmati jellegü országok akarnak leragadni a mezőgazdasági termelésnél, ez a magyar föld kirablását jelenti, ehelyett minél előbb iparban, energiában, tudományban stb. kellene megerősödni. Ilyen hozzáállással ma Anglia még mindig birkapásztor ország lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2016.09.20 14:58

@rohadtnarancs:
"A magyar gazdaság GDP fő befizetője"
A GDP-t nem fizeti be senki, az csak egy mutató az ország gazdasági teljesítőképességére nézve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html