Ez egy természetes és évente akár többször is előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik - mondta Boros Gergely. Kedden vizsgálják meg a területről vett vízmintákat, a pontos összetételről, amelyből több mindenre lehet majd következtetni, csak szerdán lesznek információk.

A szakember szerint a barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. Veszélyt nem jelent, a tó természetes működésének része. Hasonló jelenség évenként változó intenzitással, főként tavasszal és nyár végén szokott előfordulni a Balaton egyes térségeiben. Látványos, de veszélyt nem jelentő, pár napon belül szertefoszló jelenségről van szó - tette hozzá a szakember.

A Balatonalmádinál a vízfelszínre került jelentősebb algatömeg egyebek mellett éppen a tiszta és fenékig átlátszó víz miatt alakulhatott ki, hiszen tiszta vízben a fény könnyebben lejut a tómeder felületére. Az ott élő algák így elég fényhez jutnak, ráadásul közvetlenül hozzáférnek az üledékben raktározott tápanyagokhoz. Az így felszaporodott algatömeg egy idő után felszakadozva, a keletkező buborékok felhajtó erejének köszönhetően a felszínre jut - magyarázta Boros Gergely.

Szinte bárhol előfordulhat hasonló jelenség a Balatonban, de főleg az északi parton jellemző. Nem példa nélküli az ilyesmi, 2017-ben is tapasztaltak hasonlót az északi parti öblökben, ha nem is ekkora kiterjedésben - jegyezte meg a kutatóközpont munkatársa.

Tavaly azért más volt a helyzet

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra - közölte idén év elején Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről az MTI-nek. A 2019-es algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot - mondta a kutató. A keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre.