Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében összeállt egy kutatógárda a Balaton-kutatásra. Hosszú távú projekt beindítására készülve elkészítettek egy újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt is. Végül a kutatási program pénz hiányában nem indulhatott el - olvasható a közleményben.

Korábban a 1970-es években tapasztaltak a Balatonban komolyabb eutrofizációt (a vízben a növények elszaporodását). Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött, amit a vízminőség javulása csak többéves késéssel követett. Ezt követően a 2002-2003 közötti időszak hozott új kihívást a rendkívül alacsony vízállás miatt, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben az nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a helyi élővilág erre rendkívül pozitív módon reagált.

Az idei algásodásról a közlemény azt írja, a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak.

A jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba - szögezik le a kutatók, valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést megnevezve.

A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, amelyek rendszeresen okozhatnak ilyen túlalgásodást - hívják fel a figyelmet.