Egyszerre két alkotmányjogi panaszbeadványt is készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tavaly novemberben elfogadott, és már idén januárban hatályba lépett szakképzési törvénnyel kapcsolatban - írta a szakszervezet csütörtöki sajtótájékoztatójára hivatkozva a Népszava. Az egyiket január végén be is nyújtották, ebben azt kérik az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy a törvény valamennyi rendelkezését a hatályba lépés napjától visszamenőleg semmisítse meg.

A PSZ szerint a törvény sérti az alaptörvény rendelkezéseit, egyebek mellett sérül a tanítás szabadságához való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. A törvény elfogadása és hatályba lépése között túl kevés idő telt el, az érintettek nem tudtak felkészülni. A szakképző intézményeknek úgy kellene átalakítaniuk pedagógiai programjukat, hogy a szakmai követelmények nem ismertek. A szülőknek és gyermekeiknek pedig úgy kell iskolát választaniuk, hogy a jelentkezés időszakában nem tudható, milyen pedagógiai munka indulhat a 2020/2021-es tanévben. A szakszervezeti tevékenységek joga is sérül, miután a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogorvoslat lehetősége nélkül elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá.

A PSZ másik beadványa ezért arra irányul, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az erre vonatkozó rendelkezéseket. A szakszervezet szerint az Mt. hatálya alatt a dolgozók helyzete bizonytalanná válik, nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkukra kényszerül, a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje sem tisztázott. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint bár a kormány átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben dolgozó tanároknak, ennek pénzügyi fedezete eddig még sehol nem jelent meg. A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjesztik az Ab elé, ezért arra kérik a szakképzésben dolgozókat, aláírásukkal adjanak meghatalmazást a szakszervezet honlapjáról letölthető nyomtatványon - olvasható a lap cikkében.