Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormány eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedései - a hiteltörlesztési moratórium, a végrehajtások, árverések felfüggesztése, valamint azon ágazatok megsegítése, amelyek a járvány következtében bajba kerültek - a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt döntő mértékű hatást gyakorolnak. Márciusban kiemelkedő összegeket tettek ki a koronavírus járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, közel 190 milliárd forintot költött a kormány védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztető gépek vásárlására - magyarázza a számokat a Pénzügyminisztérium.

2020 első három hónapjában az államháztartás központi alrendszere 831,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi költségvetés 746,7 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 1,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 86,9 milliárd forintos hiányt értek el.

Az adóbevételek az előző évi adatokhoz képest továbbra is növekedést mutatnak: 2020. március végéig az általános forgalmi adóból (áfa) 90,3 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból (szja) 55,0 milliárd forinttal, a társasági adóból 37,9 milliárd forinttal több folyt be. A központi alrendszer bevételeit érintően kiemelhető továbbá, hogy az idei első negyedévben áfából az éves előirányzat 22,7 százaléka, az szja-ból az éves előirányzat 24,1 százaléka, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból összesen az éves előirányzat 24,2 százaléka teljesült.

Ez az arány azért is nagyon magas, mert februárban még növekvő adóbevételek mellett közel 255 milliárd forintra duzzadt csak az államháztartási hiány. Ehhez képest csak márciusban 576,9 milliárdos volt a túlköltekezés.

2020 első három hónapjában összesen 63,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, szemben az egy évvel korábbi 283,7 milliárd forinttal, miközben az uniós programok kiadásai megközelítették a 691,2 milliárd forintot.

A kormány az idén eredetileg az év egészére a GDP egy százalékának megfelelő, nagyjából 500 milliárd forintos hiánnyal számolt. A járványhelyzet ezt felborította, a jelen szándékok szerint 2,7 százalékos a cél, hogy meglegyenek a szükséges válságkezelési források.

Varga Mihály pénzügyminiszter arra is utalt, hogy akár az Európai Unió 3 százalékos tűréshatárát is túl lehet lépni, amennyiben szükséges. Ezt az Európai Bizottság is lehetővé tette a tagállamoknak.

A kormány hangoztatott szándékai szerint a válságmentéshez nem külföldi hitelből, hanem a meglévő források átcsoportosításából, koordinált költségvetési és jegybanki finanszírozási lehetőségekkel biztosítaná az állam.