Kutyája van? Lehet Ön is hibázik a tartása során!

Pénzhiánytól fuldokolnak a magyarországi állatmenhelyek, az állatvédelmet gyakorlatilag a lakosság tartja fenn, a gyepmesteri telepek zsúfoltsága és az állatokat érő borzalmak jórészt tudatlanságból és a jogi szabályozatlanságból adódnak - hangzott el az Állatok Világnapja apropóján rendezett, a Kutyaszemmel című programot és azt megalapozó, a magyarországi kutyák és a kutyatartás helyzetét feltérképező Medián kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.
Szepesi Anita, 2018. október 3. szerda, 12:26
Fotó: Shutterstock

Nem tudni pontosan hány kutya él ma Magyarországon, egyes becslések 1,5 millióra teszik a számukat, a regisztrációban 2 milliós szám szerepel, ám ezt nem korrigálják az elhunyt kutyák adataival. A Medián felmérése szerint a budapesti családok 22 százalékában, vidéken minden második lakásban él egy vagy több kutya, országos átlagban 36 százalék a kutyás háztartások száma.  A felmérés szerint a kutyák mintegy 60 százaléka fajtatiszta, közöttük leggyakoribb a németjuhász, második a tacskó, dobogós még a puli is.

A Kutyaszemmel című, a gazdás és menhelyi kutyák jóllétét támogató programot megalapozó kutatásnál azt vizsgálták, milyen a lakosság örökbefogadási hajlandósága, milyen szempontokat vesznek figyelembe a leendő gazdák és mit gondolnak a menhelyek helyzetéről, szükségleteiről. A felmérésből kiderült, a 10-15 évvel ezelőttihez képest ma sokkal többen gondolkodnak örökbefogadáson, a kutyára vágyók átlagosan 18 százaléka, a budapestiek, a fiatalok és a diplomások átlagot meghaladóan tervezik ezt. Örökbefogadásnál legelső szempont az állat kora, majd az egészségi állapota, harmadikként a viselkedését jelölték meg.

A menhelyekkel kapcsolatban a pénzhiány, a gondozók fizetésének és az egészségügyi ellátás költségeinek fedezése, a zsúfoltság és az állatok szállításához szükséges járművek hiánya tűnik legsúlyosabb gondnak a felmérés szerint. A felelőtlen állattartás, az ismeretek hiányának bizonyítéka, hogy a gyepmesteri telepeken élő kutyák mintegy felét a saját gazdájuk adta le - a Budapesti Illatos úti telepen ez az arány 30 százalék - , a többi utcáról befogott kóbor kutya. A magyarországi állatvédelmet gyakorlatilag lakossági adakozásokból tartják fenn, a civil szervezetektől érkezik másodikként a legtöbb forrás, s az utóbbi időben néhány vállalat a menhelyek mellé állt, azonban az elszórt kezdeményezések szinte csak budapesti intézményekhez kötődnek.

Noha az utóbbi pár évben érezhetően pozitívan változott a kutyatartáshoz való hozzáállás, a kutyát ma már sokkal többen kezelik társként, családtagként és megugrott a kutyás szolgáltatások iránti igény is, terjednek a kutyabarát szállodák, üzletek, sőt munkahelyek is, azonban még ma is rengeteg a tévhit tartja magát. Mint Csányi Vilmos etológus fogalmazott, szörnyű, hogy milyen sokaknak fogalmuk sincs arról, egy kutyának milyen alapvető igényeit kell kielégíteni a jóllétéhez.

Tévhit például, hogy egy hatodik emeleti panelben szenved egy kutya, mert ha a mozgásigényét kielégítik, a törődés és gazdával való kontaktálás teljesebb életet biztosít számára, mint amikor egy kertben magára hagyva tölti a napokat.  A kutyatartással kapcsolatok ismeretek fejlesztése mellett keveset beszélünk a jogszabályi környezet hiányosságairól, amit viszont az alvilág használ ki - fejtegette az etológus. Szigorú szabályokkal és büntetésekkel kellene megakadályozni, hogy különböző intézetek, laborok ne vásárolhassanak bárkitől kutyákat, mert ma a szemhunyásnak köszönhető, hogy lopott kutyák tömegeit használják  kísérletezésre.

A kutyapopuláció kordában tartásának, az illegális szaporítás megakadályozásának  legfőbb eszköze az ivartalanítás, amit állami pénzen is biztosítani kellene, mint ahogy erre például Görögországban is találtak forrást - említett Csányi Vilmos. A rendkívül kutyabarát Angliában is a kutyák 90 százalékát ivartalanítják, kivételt csak a tenyésztők jelentenek. Az etológus szerint a központi forrásból biztosított ivartalanítás elejét venné a menhelyeken fennálló áldatlan állapotoknak is, ám a magyar hatóságok ezt a megoldást valamiért nem preferálják, a nemzetközi állatvédő szervezetek ilyen irányú segítségét - országjárás ivartalanító buszokkal  - sem engedélyezték.

Az ivartalanítás fontosságának ismertetésére a Cofids által elindított Kutyaszemmel  című program is nagy hangsúlyt helyez, a felmérés eredményeire alapozva a tájékoztatást, a menhelyek anyagi támogatását (első lépésben ötmillió forintot) és szállító járműveket állítanak az állatvédelem szolgálatába, a programba a lakosságot is bevonják.

(Ezt olvasta már? Hitte volna? Két másodpercenként bővül a gazdagok tábora)

Fotó: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.03 22:10

A dohányzókat, autósokat sz@rrá adóztatják, pedig ezek normális emberek, a kutyásokkal ellentétben.

Ebadót!!!

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2018.10.03 21:58

Na, mondtam én, hogy nem lovasnemzet a magyar, hanem kutyásnemzet.
Több lesz a lakásban a kutya mint a gyerek.
És az is igaz, hogy Magyarország nem halszagú. Kutyaszarszagú.
Szerintem be kellene vezetni az ebadót és annak a felét a menhelyeknek átadni, mert előbb-utóbb úgyis kidobják a szerencsétlen ebeket, amikor munkahelyet és albérletet váltanak.
Vagy csak megunják az etetését, és a leszaladgálását vele a hidegben, esőben.
Akár egy modellcsere is befuthat, ha már ciki a régi fajtával virítani az utcán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html