Feszültségekkel teli időszakot zárt le az Orbán-Barroso találkozó

Az EU-ban eddig született válságkezelő lépések szükséges, de önmagukban nem elégséges intézkedések a válság kezelésére. A krízis során az uniós intézményekbe vetett bizalom is megingott - mondta Andor László az MGYOSZ rendezvényén. Az uniós biztos sikeresnek ítélte a keddi Orbán-Barroso találkozót, hiszen ezzel le lehetett zárni egy olyan problémákkal és feszültségekkel terhelt időszakot, amelyben a megértés is nagymértékben hiányzott.
Szabó Zsuzsanna, 2012. január 27. péntek, 18:04
Fotó: Napi.hu

Komoly bizalmi válság alakult ki Magyarországgal szemben, ami a növekedést is gátolja. Most a legfontosabb ennek visszaállítása - Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a szövetség pénteki rendezvényén. Ezek között sürgette a mielőbbi tartós békét a magyar kormány és a bankok között, és a mihamarabbi EU/IMF-megállapodást.

A bizalmi válság azonban uniót sem kímélte - derült ki Andor László, szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős uniós biztos előadásából, aki az MGYOSZ rendezvényén adott elő. Az EU-ban eddig született válságkezelő lépések szükséges, de önmagukban nem elégséges intézkedések a válság kezelésére - mondta Andor. A 2007-ben indult válságnak már az ötödik évében járunk, amelynek során - ahogy ezt felmérések is mutatják - az uniós intézményekbe vetett bizalom is megingott. Ez viszonylag új jelenség, hiszen a válság elején még ennek pont az ellenkezője volt tapasztalható.

Sarkítva ez Andor szerint azt a kiábrándultságot mutatja, hogy korábban az uniós állampolgárok azt gondolták, hogy az EU-s tagság egy mindenki számára kedvező megoldásokat biztosít, a válság viszont pont az ellenkezőjére mutatott rá - arra, hogy vannak olyan tagállamok, amelyeknek áldozatot kell vállalni más tagállamok megsegítése érdekében, aminek eredményeképp az észak-dél ellentét is kiéleződött az unión belül. Az ilyen ellentétekből táplálkozó sztereotíp véleményeket Andor nagyon károsnak nevezte, amely nem segíti elő a kialakult bizalmatlanság csökkentésében.

E csalódottság nyomán a Kohéziós Alap kifizetései miatt is fokozódott a feszültség, nevezetesen az, hogy - különösen a periféria országainak válsága miatt - egyre erőteljesebben felvetődik annak megkérdőjelezése, hogy van-e értelme hatalmas összegeket költeni felzárkóztatás címén, ha ezeknek az országoknak a versenyképességén a jelek szerint nem sikerült javítani.

Andor a bizalmatlanság kialakulásának okai között említette még a bankrendszer stabilizálását is, amelynek során a szektor aránylag könnyen jutott hatalmas állami támogatásokhoz, miközben más területeken - például az oktatás vagy az egészségügy terén - ugyanezt nem sikerül elérni, sőt, ezeken a területeken forráskivonás történik.

Két komoly problémával szembesült az EU

Andor szerint az Európai Unió a válság során két komoly problémával is szembesült: egyrészt azzal, hogy a rövid távú stabilitás egyáltalán nem megoldott, másrészt pedig azzal, hogy az elmúlt időben a gazdasági unió gyengeségei és hibái is nyilvánvalóvá váltak. Elég hamar kiderült például, hogy a jelenleg is nagy fejtörést okozó Görögország esete nem egyedi, és nem csak egy ország problémájáról van szó. Görögországgal kapcsolatos aggályok között a biztos azt is megemlítette: még most sincs konszenzus arról, hogy az ország számára összerakott mentőcsomag milyen elemekből álljon össze. A Bizottság azon a véleményen van a biztos elmondása szerint a görög adósság rendezésével kapcsolatban, hogy az adósság mértékét a tagállam növekedési potenciáljával is összhangba kellene hozni.

Andor ugyanakkor megjegyezte, hogy az eurózóna konstrukciós hibái legfőképp arra vezethetőek vissza, hogy az alapító atyáknak nem sikerült a fenntartható monetáris unió elemeinek egy részét a politikai döntéshozatallal elfogadtatni. Az ebből fakadó problémákra az unió sokszor rögtönzéssel válaszolt a tűzoltás jegyében, és ennek Andor szerint még nincs vége.

A hiányzó elemek között emelte ki a költségvetési politika szorosabb koordinációját, aminek folyamata 2010-ben elindult, ennek több elemét az Európai Bizottság (EB) előterjesztette, az Európai Tanács el is fogadta, és egyes elemei már életbe is léptek - utalt Andor az úgynevezett hatos csomagra.

Az EB szerint a fiskális koordináció önmagában nem elég, ezért a Bizottság előterjesztett egy utitervet is. A Bizottság fontos intézkedései között említette azoknak a válságok kezelésére létrehozott tűzfalak létrehozását, amelyek a krízis tovaterjedésének megakadályozásában játszhatnak fontos szerepet, illetve a növekedést ösztönző elemeket.

Eurózónatag marad Görögország?

Az országgal és az eurózóna jövőjével kapcsolatos kérdésekre válaszolva a biztos elmondta: már most is jól látszik, hogy nem akarnak senkit kizárni az eurózónából, Görögország esetében a Bizottság kizárólag csak azzal foglalkozik, hogy a tagállam bent maradjon az eurózónában.

Igaz ugyan, hogy elvi síkon sok megoldás létezik és el is hangzik a görög probléma megoldására (köztük az ország kizárása az euróövezetből), ám gyakorlati szempontból igazából az a kérdés a biztos szerint, hogy van-e politikai elszántság arra, hogy az euró egy gazdasági kvalitással bíró, egységesítő projekt legyen, ne pedig egy megosztó. Tehát a kockázat most az Andor szerint, hogy ha nem sikerül a megfelelő intézményi támaszokat bevezetni ehhez a monetáris unióhoz, akkor az megosztó politikához vezet, aminek lehetnek messzemenő következményei. Ezért lenne fontos elkerülni a biztos szerint, hogy Görögország esetleges kiválásával precedenst teremtsenek.

Gazdasági diszfunkcionalitás

Andor a saját területéről szólva elmondta: nagyjából két éve magas szinten, 10 százalék körül állandósult a munkanélküliség az unión belül, amit  a gazdasági diszfunkcionalitás jeleként értékelt.

Andor kiemelte a tagországok között kialakult polarizációt, vagyis azt a jelenséget, hogy egyes országok (pl. Ausztria, Hollandia) nagyon jól kezelték a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásait és a munkanélküliségi rátájuk 5 százalék alatt van, míg más tagállamok esetében a helyzet egészen tragikus, 15 százalék körüli, vagy feletti a munkanélküliség aránya. Erre példaként Spanyolországot említette, ahol a 20 százalék feletti ráta most már tartósnak bizonyul.

A hosszú távú munkanélküliség szintje szintén emelkedett uniós szinten, ami azt jelzi Andor szerint, hogy egy tartós válsággal az országok nem tudnak megküzdeni. Néhány ország itt is nagyon jól tudta fékezni a hosszú távú munkanélküliség növekedését, de ezzel szemben jó néhány rossz példa is van - mutatott rá a biztos.

A válság által leginkább a fiatalokat érintette, a 25 év alatti korcsoport körében kialakult munkanélküliséggel kapcsolatban szintén Spanyolországot említette negatív példaként. A helyzet itt a legdrámaibb a biztos szerint: a 25 év alattiak körében a munkanélküliségi ráta 46 százalék és már tartósan ilyen magas szinten ragadt.

Igaz ugyan, hogy most nagyon sok dolog van egyszerre napirenden, amit ilyen formában nehéz kezelni - jegyezte meg Andor -, de ha a pénzügyi válság kezelése nem halad előre kellő ütemben, akkor a foglalkoztatáspolitikai eszközök sem lehetnek hatékonyak.

A nem túl kecsegtető számok tükrében utóbbiakat ettől függetlenül fontos lenne erősíteni és napirenden tartani, ezért a jövőben kiemelt hangsúlyt kapnak ezek a kérdések -főleg a fiatalok munkanélküliségi problémáját érintők - emelte ki a biztos. A helyzet javítására egyebek mellett a Bizottság ősszel előterjeszt egy, a fiatalok munkavállalását elősegítő programot. Ezúttal azonban nem bízzák a programok kidolgozását és kivitelezését a tagállamokra, hanem a Bizottság emberei proaktív módon fogják felkeresni a tagállamokat és tesznek javaslatokat arra, hogy a rendelkezésre álló Európai Szociális Alap forrásait miként lehet ilyen célokra felhasználni. Ez a javaslat egyébként az Európai Tanács hétfői ülésén is napirenden lesz - tette hozzá az uniós biztos.

Sikeres volt az Orbán-Barroso találkozó

Andor újságírói kérdésre válaszolva a keddi Orbán-Barroso találkozót sikeresnek ítélte. Mint mondta, abból a szempontból mindenképpen nagyon fontos volt, hogy le lehetett lezárni egy időszakot, ahol a problémák halmozódtak, a feszültségek fokozódtak és a megértés nagymértékben hiányzott. A biztos elmondása szerint a több órán át tartó találkozó jelentősége nemcsak abban állt, hogy néhány kötelezettségszegési eljárás menetével kapcsolatban teremtődött világosabb kép, hanem úgy általában tisztázni lehetett az ország megítélésével kapcsolatos dolgokat, valamint, hogy mi Magyarország Unióhoz fűződő viszonya. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy nem kerülnek még komoly kérdések napirendre, de ahhoz nagyban hozzájárult, hogy ez az első időszak - ami Andor szerint "nem hiányzott senkinek" - lezáruljon.

Andor az utóbbi időben született magyar intézkedések uniós kompatibilitását firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy az uniós szinten is aggodalmat keltő jogszabályok vizsgálata folyik, de a Bizottság nincs arra berendezkedve, hogy a Magyarországon tapasztalt gyors ütemű és nagy mennyiségű gazdaságpolitikai döntéseket és intézkedéseket egyszerre dolgozzák fel. Példaként említette az új Munka törvénykönyvét, amit most vizsgálnak és amivel kapcsolatban néhány hét múlva bizottsági vélemény is várható.

Ugyanakkor több más, az itthoni szereplők által aggasztónak vélt munkaerő-piaci folyamatokat firtató kérdésekkel kapcsolatban megjegyezte: a foglalkoztatás és bérpolitika tagállami kompetencia, ezért ebbe a Bizottság nem szólhat bele, a beavatkozásra korlátozott a lehetőség. Az állami hatáskört tiszteletben kell tartania a Bizottságnak - emelte ki a biztos.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jedii, 2012.01.27 20:24

Nagyon féltek tőlünk !Persze OV nem akar egy birodalom megbuktatojaként bekerülni a történelembe!Kiegyezés!/1867/vagy valami hasonló..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2012.01.27 20:16

Az EU nagytudású, nagy formátumú politikusai és gazdasági szakemberei nem a válság okával - az a hüle kondratyev miatt úgy is eljön - foglalkoznak, hanem tüneti kezeléseket akarnak alkalmazni, kevés sikerrel. Nem vagyok meggyőződve - gondolom az EP működését, a képviselők felkészültségét látva sokan vagyunk így - arról, hogy az integráció erősítése, az EP és az EB hatalmának növelése helyes válasz a válságra. Ez csak akkor lenne elfogadható, ha a válság kiváltó okait feltárnák és lenne a hasonló válságok megelőzésére reális, megvalósítható koncepció. Sajnos, ennek nyomát sem látni, így az Európai Egyesült Államok, vagy csírájának létrehozása önmagában nem oldja meg a problémát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html