Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2016-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak - ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Véleményében az ÁSZ felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, ugyanakkor üdvözli a költségvetési tartalékolás új elemekkel történő kiegészítését.

A költségvetési törvényjavaslat 16 551,2 milliárd forintos kiadási és 15 789,6 milliárd forintos bevételi főösszeggel számol, melynek az ÁSZ 83,6 százalékát, illetve 89,7 százalékát ellenőrizte. A költségvetési törvényjavaslat korábbi benyújtása ellenére annak megalapozottsága összességében javult: az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 96,60 százalékát megalapozottnak, 2,92 százalékát részben megalapozottnak és 0,48 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 89,55 százaléka megalapozott, 10,27 százaléka részben és 0,18 százaléka nem megalapozott. Az ellenőrzött előirányzatok alapján a költségvetési törvényjavaslat bevételei és kiadásai összességében megalapozottnak tekinthetőek.

A megalapozottság növekedése elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak köszönhető: 2016-ban nem kerülnek új adók bevezetésre, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig hozzák a tervezett bevételeket. Az ÁSZ az adóbevételek 84,4 százalékát megalapozottnak minősítette szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám 51,3 százalékvolt. A költségvetés bevételei teljesíthetőségét javítja, hogy a költségvetési törvény és kapcsolódó adótörvények módosításának korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok.

Szinte teljes körűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai. Hasonlóan megalapozottak az önkormányzatok támogatását szolgáló előirányzatok is.

Kevés a pénz a kórházakra és a közoktatásnak

Kiadási oldalon elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3 százalékát (8822,9 Mrd Ft). Kockázatot jelent, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását.

A bevételi oldalon az ÁSZ az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek esetében azonosított jelentősebb kockázatot, mivel az ún. "egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel" előirányzaton tervezett 115 Mrd Ft realizálhatóságát dokumentumokkal az ellenőrzött szerv nem támasztotta alá.

Vannak tartalékok

Az - ÁSZ által is azonosított - kockázatok kezelését a központi költségvetési tartalékai hivatottak biztosítani. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárdos előirányzata megfelel a törvényi követelményeknek. Az Országvédelmi Alap 100 azonos összegű előirányzata több mint háromszorosa a 2015-ös előirányzatnak. Mértéke megfelelőségének megítélését nehezíti, hogy az előterjesztő nem mutatta be, hogy meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt. A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, a fejezeteknél most első ízben képzett ún. fejezeti stabilitási tartalék. Ezek együttes összege 35,0 milliárd forint.

Az államadósság-mutató 2016. évre 73,3 százalékra (2015. évről 1 százalékponttal) csökken, ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Emellett az államadósság-mutató egy százalékpontos csökkenése jelentős tartalékot is tartalmaz, mivel az Alaptörvényben meghatározott kötelezettség még az államadósság további 305,6 Mrd Ft-os növekedése mellett is teljesülne. Az európai uniós módszertan szerint számított 2 százalékos GDP-arányos hiánycél 351,9 Mrd Ft-tal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek. Azaz a jogszabályi előírások abban az esetben is teljesülhetnek, ha a GDP vagy az államadósság, illetve a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul.

Ugyanakkor a törvényjavaslat nem tesz eleget a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben rögzített, az államadósság növekedése mértékét korlátozó adósságképlet szerinti követelménynek, ami az államadósság összegének csak 0,35 százalékos növekedést engedi meg a törvényjavaslat szerinti 3,3 százalékos növekedési ütemmel szemben.