Átalakulhat az Orbán-kormány, jöhet az évközi kiigazítás

A Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint jövőre a magyar GDP 0-1 százalékos csökkenés elé néz, emiatt a költségvetés évközi kiigazítására lesz szükség. Bod Péter Ákos szerint vége a nem-ortodox gazdaságpolitikának, a kormány újabb fordulat előtt áll, most jön a 2010-es korrekció korrekciója. A volt jegybankelnök szerint ez akár személyi változásokkal is együtt járhat.
Papp Zsolt, 2011. október 6. csütörtök, 13:46
Fotó: Napi.hu

Az Orbán-kormány próbálkozásai vélhetőleg kritikus megközelítéssel kerül be a történelemkönyvekbe - fogalmazott Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, volt jegybankelnök, az olasz, a svájci, a francia, a német, illetve a brit gazdasági kamarák közös rendezvényén tartott előadásában.

A magyar társadalom és gazdaság képes a gyors irányváltásokra; nincs olyan rossz gazdaságpolitika, amit nem lehetne túlélni, köszönhetően a munkaerő képzettségének - amely ugyan nem tökéletes - és a 300 forintos euró nyújtotta költségelőnynek - mondta. Így a magyar gazdaság kilátásai nem rosszak - ám a válság ezen szakasza idehaza is nehéz. Valószínűsíthető, hogy új szakasz kezdődik a következő hónapokban, a 2010-es korrekció korrekciója jön, ezért mi elemzők nem fogunk unatkozni a jövőben sem - tette hozzá.

Lehetetlen megérteni a jelenlegi folyamatokat a múlt ismerte nélkül. Húsz évvel ezelőtt Magyarország a rendszerváltás sztárja volt, ma pedig "helyzet van" - mondta Bod Péter Ákos. Helyzet van, ha a hitelminősítésünket vagy az ország kockázati felárát nézzük, miközben lényegében leállt a gazdasági növekedés - legalábbis a második negyedéves adatok ezt támasztják alá. Az elemzőket nem lepte meg a dolog - ugyanakkor a miniszterelnök egy illúzióval szegényebb lett, aki komolyan gondolta, hogy az unortodox gazdaságösztönző politika meghozza az eredményeit.

A kilencvenes években Magyarország - minden bonyodalom ellenére - jól indult, minden más országhoz képest a tőkevonzó képesség kiemelkedő volt. De már akkor is hiányzott egy "Magyarország-projekt". A később indulókkal szemben Magyarországon puha volt az átmenet - ez bosszulja meg most magát. A Bokros-csomag hatásos volt - az inflációval és a vámpótlékkal, a gyors privatizációval - ám mindezek következményében a kapitalizmus ekkor vesztette el Magyarországon a támogatók többségét - vélekedett Bod Péter Ákos. A kilencvenes évek második felében elindult egy antikapitalista fordulat - amire nem reagáltak a mindenkori magyar kormányok. Az 1995-ös fordulat erős exportoffenzívát hozott a magyar gazdaságban - ám ekkor kezdődött meg a gazdaság dualizálódása: a jól feltőkésített exportra termelő külföldi cégek és az alultőkésített hazai tulajdonú (kényszer)vállalkozások egymás mellett élése.

2010-ben történt egy kormányváltás - amely több volt mint kormányváltás. Azok az intézkedések, amelyek ekkor születtek "roppant vitathatóak", például a bankadó. Hasonlóan vitatható a magánnyugdíjpénztárak lényegi államosítása, vagy épp kilakoltatási moratórium, végtörlesztési törvény, illetve az egykulcsos szja bevezetése. Nem véletlen, hogy a svájci frankhitelezés idehaza probléma - hisz az inflációt nem sikerült visszaszorítani - egy cseh polgárnak eszébe nem jutott nem koronában eladósodni az alacsony infláció miatt. A magas infláció ugyanis magasan tartja a kamatokat így érhető, hogy a magyarok az olcsóbbnak tűnő megoldások felé fordultak. A végtörlesztésről szólva Bod Péter Ákos "nemzeti ajándékként" titulálta az árfolyamrögzítéssel elérhető megtakarítást.

Orbán Viktorról szólva Bod Péter úgy vélekedett, hogy komolyan gondolja, hogy nem jó eladósodni - ezen szocializálódott fiatal éveiben. A mostani kabinet "jogász-kormány" és a jogászok gondolják úgy, hogy szabályokkal lehet terelni az embereket, ezért hisznek abban, hogy a piacgazdaságban erős állam kell. A duális piacgazdaságunk nem túl jó hatékonysággal működik és nincs társadalmi támogatottsága - ezért nem csoda, hogy a miniszterelnök azt mondja, hogy nem lesz megszorítás - így jönnek a nem ortodox elemek. Az szja-csökkentések sokat visszaadnak az átlag felett kereső polgároknak, ám sokat elvesz átlag alatt keresőktől. A csomag, vagyis a végtörlesztési törvény lehetővé teszi a túlhitelezett háztartások megszabadulnak hiteleik egy részétől - s ez fontos a szakember szerint.

A probléma, hogy ha a végtörlesztési program sikeres lesz, akkor nem fognak fogyasztani az érintett háztartások. Így 2012-ben azon szektorok amelyek a lakossági fogyasztásból élnek nem tudnak növekedni - ráadásul a fogyasztás lenne a gazdasági növekedés egyik fontos motorja. A másik motor a beruházás, ám nem valószínű, hogy itt növekedés lesz. A kormány 1,5 százalékos növekedésével szemben a GDP változása 0 és mínusz egy százalék között lesz - emiatt a költségvetési kiigazításra lesz szükség év közben. A növekedésélénkítő politika megbukott, ezért át kell alakulnia gazdaságpolitikának, ami akár személyi változásokkal is járhat.

A kormány másik célja foglakoztatás növelése - ami fontos cél - csak kérdés, hogy jók-e a módszerek. Más kérdés, hogy foglalkoztatásra alkalmatlan embereket a jelenlegi munka nem szív fel a munkaerőpiac.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RealMan, 2011.10.11 08:15

@GELI:
A magyarországi bankok mocskos, rohadt lelkű, szemét patkányok és a velük együttműködő önálló bírósági végrehajtók, a kamarájuk stb. és akkor nagyon finoman fogalmaztam.

Az a vélemény, amely alapján Magyarország 20 éve tartó vergődését a politika és a bankok rovására írják, nem túlzottak és nem képezik vita tárgyát. Politikus+bankár+bíróság+végrehajtó = egy ország aljanépe
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aleva, 2011.10.11 07:05

@pro libertate: A hozzá szólásaid alapján lehet, hogy értesz az elméleti közgazdaságtanhoz. Akár oktathatod is. Arra tudnál válaszolni, hogy ha vannak, voltak hozzáértő szakemberek, akkor miért egy Kókát kellett megtenni gazdasági miniszternek? Az egyszerű embernek miért van az az érzése, hogy ahogy Te írod az "elmúltnyócév"-ben a lovak közé volt dobva a kantár? Miért kellett hetente!!! kilencven milliárd forintokat felvenni? Tegnap volt egy érdekes beszélgetésem, megosztom veled. " Én: a BKV-nak adóssága van, azt várják, hogy az állam fizesse. Egyszerű ember: nem kell kifizetni. Én: de rosszak a buszok, új buszok kellenének. Egyszerű ember: járjanak gyalog. Vegyenek fel szerelőket akik tudják javítani a buszokat, a sisere hadat meg zavarják el." Lehet hogy Te mosolyogsz ezen, de én sem szeretném, ha odajutnánk amikor mindegy lesz, hogy Te mit gagyorászol, mert nem fog érdekelni senkit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

GELI, 2011.10.10 23:47

@GELI: ja és az, hogy a bank váltási jutalékot számít az ügyfél befizetése után... ez a bank legnagyobb átcseszése az ügyfél irányában :) vajon miért is vizsgálták oly hevesen(aztán lett belőle néma csend) hogy van-e valós devizaügylet a deviza-alapú hitelek mögött??? mivel nem összekapcsolható, hogy melyik forrást miből szerezték, és azt milyen "számítási alapon" adták hitelbe az ügyfélnek, a vizsgálat abbamaradt... de ha picit is értenél hozzá, vagy lennének banki ismerőseid (nem a takarítóra gondolok) akkor tudnád te is.. bár elég lett volna neked is egy gazdasági iskolát végezni... tudod, nekem ezt a corvinus pénzügy msc-jén tanították... és igaziból innentől kezdve be is kaphatod értetlen provokatív fasz vagy...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

GELI, 2011.10.10 23:40

@pro libertate: ennyire te sem lehetsz hülye... szerinted a bank "teremt" devizaforrást, amit forintosít, hogy kiadja forintban a hitelt?? ugyan már, hogyan teheti ezt?? csakis mnb-devizacsere... és akk lesz elegendő ft-ja (nagybetűvel!!!)
a jegybank fizet alapkamatot??!!?? ugyan mire te nagyonhülye??? ő adja a Forintot!!! nézd meg a banküzemtan tankönyvet...
ha szerinted a swap nak nincs köze a devizacseréhez, akkor megint megbuktál...
igaziból nagyonleszarom az igazi lmp-s vagy mszp-s "tudományod"... csonthülye vagy és provokatívan értetlen... folyamatosan osztani próbálsz, de még nem írtad le a véleményed (mármint hogy miért is venne a kerbank devizát azért hogy eladhassa forintért (nagybetűvel) és aztán a Forintot kiadhassa "deviza-alapú" hitelként Forintban... igazi beteg elme vagy... még szerencse, hogy akik konyítanak valamit is a banküzemtanhoz, azok értik...
te elmebeteg! nézz már utána a pénzteremtés folyamatának!!! aztán okoskodj... te birka... (ja, a neten is fent lehet, így könnyebben megtalálod, ha már könyveid nincsenek)
amúgy: a deviza= számlapénz... valuta= külfölddel szembeni követelés(készpénz) csak hogy tudd...
a devizatartalék számlapénz, melynek mértéke nagyobb, mint a nettó államadósság... ezek tények... semmi többet nem állítottam...azt állítottam, hogy ELVILEG fedezné a nettó államadósságot, azaz magasabb összeg, mint a nettó államadósság...(az már más kérdés, hogy ez a bruttót csökkenti csupán) az, hogy te ezt kicsavarod, az az mszp-s véred miatt van...na meg hülye is vagy...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2011.10.09 21:44

@GELI:
Na, egyben biztos voltam: a világért sem ismernéd be, hogy ehhez teljesen értetlen vagy...
Életemben nem találkoztam még ilyen zagyvasággal, mint amit összehordasz.
A deviza-alapú hitelt egyszerűen azért folyósítja a kerbank forintban (és törleszt ugyanígy az ügyfél), mert ez egy szolgáltatás-csomag: része az oda-vissza konverzió is, amiért a bank díjat számol fel. A forrás-teremtéshez ennek semmi köze. (Vagy te a forint-forgalommal akarod "bizonyítani", hogy nincs a deviza-alapú hitel mögött deviza? :DDD A Föld lapos, mert annak látjuk...)

"ha nincs elég Forintja, akkor devizát helyez letétbe az mnb-nél, az MNB pedig Ft-ot ad neki használatra, kamatfizetés fejében, ami viszont a mindenkori alapkamat"
"ugye tudjuk, az MNB a jb-i alapkamaton számol kamatot, ezért is hívják jegybanki alapkamatnak"
Mondom, hogy fogalmad sincs sem a swap-ről, sem az alapkamatról... Ebben csak az a szomorú, hogy egyrészt parttalan, üres okoskodásba fogsz, másrészt lusta vagy utánanézni, mielőtt tanújelét adod a hozzáértésed teljes hiányának.
Nincs kedvem magyarázni, hogy mi a különbség a swap és a letét között - közük nincs egymáshoz. Az alapkamathoz pedig csak annyit: azt definíció szerint nem az MNB kapja, hanem az MNB fizeti... (bár nyilván a MNB által felszámított kamat nagysága ezzel éppenséggel megegyezhet - de az nem a "jegybanki alapkamat"). Normális ember nem gondolhat olyat sem, hogy a kerbank devizát helyez "letétbe", a cserébe kapott forintért bezzeg kamatot fizet...
Szerencsétlen, sokadszor veszem észre, hogy az egyes fogalmak jelentését saját korlátolt elképzeléseid alapján igyekszel "kitalálni". Ezért lyukadunk ki mindig a fogalmak tisztázásánál. Ez az, amire az iskola hiánya miatt kényszerülsz. (Nekem nem kell az alapfogalmakat az interneten keresgélnem, de neked csak jót tenne, ha nem lennél rá lusta.)

A devizatartalékról, nettó államadósságról: tényleg kitartasz a debil találgatásaid mellett? Ez a makacs ostobaság iszonyú teher lehet neked a mindennapokban. A devizatartalék az államháztartás követelése a jegybank felé. Az államadósság pedig az államháztartás tartozása. A kettő egyenlege a nettó adósság. Mit nem lehet ezen érteni?
Aki olyat kérdez, hogy a devizatartalék "szerinted a mi követelésünk külföld felé", és belebonyolódik holmi deviza-valuta okoskodásba, az magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.
Látom, ezt sem sikerült megértened. Ez legyen a te bajod...

Még csak annyit: ne engem okolj, magadból csinálsz bohócot ezekkel az infantilis okoskodásokkal. Te tudod.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html