A magyarországi kiskereskedelemben kialakult munkaerőhiányról szóló hírek napról napra érkeznek. Például a közelmúltban a Tesco hivatalos tájékoztatásában átmeneti problémának tartotta a több boltban is tapasztalható készlethiányt és szállítási problémákat, miközben a munkaerőhiány is szerepet játszhatott ebben. Az is tény, hogy a legtöbb boltlánc rendszeresen alkalmazottakat keres különböző pozíciókra.

A probléma kezelésére a láncok többsége béremeléssel válaszolt. Az Auchan már tavaly ősszel bejelentett egy összesen 1,2 milliárd forintos bérfejlesztést, a Tesco idén júliustól növelte a fizetéseket, a Lidl márciusban 5, májusban szintén akkora, majd júliusban további 15 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar is több fizetést ad a dolgozóknak. Miközben kérdés, hogy a bejelentett béremelések elegendőek lesznek arra, hogy betöltsék az üres álláshelyeket, az biztos, hogy a béremelések miatt érdemi fizetési harc indult meg a láncok között: azaz nem csak a vásárlókért, hanem az elérhető munkaerőért is éles verseny kezdődött.

Kapcsolódó

Béremelés és társai

A munkaerőhiány a fizetések növelésével részben kezelhető. Ugyanakkor a béremelés több forgatókönyvet vetít előre. Az egyik szerint a béremelés miatt romlik az adott kiskereskedelmi lánc jövedelmezősége, ha a bevétele nem növekszik, márpedig az áremelés csak korlátozottan járható út a fokozott verseny miatt. Ha pedig egy boltlánc árat emel, nem nehéz elképzelni, hogy le kell mondania a vásárlók egy részéről.

A másik lehetséges forgatókönyvet az előremenekülés, azaz a terjeszkedés és forgalom növelése jelentheti (A Portfolio.hu munkaerőhiányról szóló részletes összeállítását itt olvashatja el.) Itt jönnek képbe a különböző kormányzati intézkedések.

Korlátoz a plázastop

A szektorban kialakult helyzetben a kormány is szerepet játszott több döntésével. A vasárnapi boltzár bevezetése majd eltörlése volt a legismertebb lépés, ám ezen túl is több szabály alapvetően határozza meg a szektor működését.

Az érvényben lévő plázastop a láncok terjeszkedési lehetőségeit behatárolja. Információink szerint több boltlánc összesen több tucat áruházat nyitott volna az utóbbi években és nyitna még most is, de nem kaptak hozzá felmentést a plázastop alól. A megváltozott üzletpolitika mellett részben a plázastop játszhatott szerepet abban, hogy a korábban a külvárosban boltokat nyitó diszkontláncok (Penny, Lidl, Aldi) a városok belső részei felé indultak el az utóbbi években. Ma már van boltjuk a Parlamenttől pár lépésre, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nagykörúton, a Móricz Zsigmond körtéren is.

Nem lehetnek veszteségek

A kereskedelemről szóló törvény kimondja: az a cég, amelynek nettó árbevételének több mint felét napi fogyasztási cikkekből szedi össze és két egymást követő üzleti évében külön-külön elérte a 15 milliárd forintot, nem lehet két egymást követő üzleti évben veszteséges, azaz az adózott eredmény két egymást követő üzleti évben nem lehet nulla vagy negatív. Ha ezt a feltételt nem teljesíti a cég, akkor nem folytathatja a működést. (A veszteségtiltó szabály miatt egyébként uniós eljárás indult, de még nem született eredmény.)

A törvény alapján a boltbezárást 2017-től lehet alkalmazni, és az érintett boltlánc 2014. december 31. után induló első üzleti évét kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy, ha egy-egy boltlánc 2014. december 31-ét követően indult két egymást követő üzleti évben veszteséges volt, akkor januártól becsukhatja a boltjait.

Persze nem kell félteni a boltláncokat, a nyereséges működés elemi érdekük, mindenesetre a nyereséget számottevően befolyásolja a bérköltség is. A veszteségtiltás pedig szerepet játszhat abban, hogy visszafogottan emelik a béreiket a boltláncok.

Az üzletláncok számára a nyereséges működés kényszere biztosan jelent valamilyen szintű féket a béremeléseknél, de korántsem akkorát, hogy az alapvető gazdálkodási problémát jelentsen - vélekedett lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Így e törvényi változás tehát nem tartozik a szektor legsúlyosabb problémái közé.

A kereskedelmi vállalatok számára némi könnyebbséget jelentett, hogy a megugró élelmiszerlánc-felügyeleti díjat (amely az ágazatnak éves szinten 26-28 milliárd forintnyi sarcot jelentett volna) az Európai Bizottság döntése nyomán végül nem vezette be a kormány.

Ki hogyan áll?

A Buksza összegyűjtötte, hogy a legnagyobb külföldi kézben lévő boltláncok hogyan állnak a veszteségtiltó rendelkezés fényében.

  • Tesco

A boltlánc a napokban megjelentet beszámolója szerint a 2015. márciusában indult és 2016. február végén zárult üzleti évében több mint 13 milliárd forintos adózott eredmény produkált. A megelőző üzleti évben tetemes veszteséget felhalmozó Tescónak ez volt az első új, veszteségtiltó időszámításba tartozó üzleti éve, és nyereséget ért el. Emiatt a cég következő éve akár veszteséges is lehet, ha utána újra nyereséget ér el.

  • Auchan

A hipermarketlánc korábban üzleti évet váltott. A veszteségtiltó szabály szerinti első üzleti éve - mindössze három hónapos volt - 2015. január 1-től 2015. március 31-ig tartott, ez idő alatt 3 milliárd forintos mérleg szinti veszteséget ért el. Emiatt kénytelen volt a következő, 2015. áprilisától idén márciusi végéig pluszt produkálni. Ez sikerült neki, a hipermarketlánc 337,6 milliárd forintos bevétel mellett 2,2 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el.

  • Spar

A cég a 2015-ös üzleti évében (ami egyezik a naptári évvel) 7,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el, így a veszteségtiltó szabály szerint az idén akár veszteséges is lehet, ha így lesz, akkor 2017-ben viszont újra nyereségesnek kell lennie.

  • Lidl

Az új szabályozásba tartozó első üzleti éve mindössze egy hónapos volt - 2015. március 1-től március 31-ig tartott - ez idő alatt 2,6 milliárd forintos adózott nyereséget mutatott ki. Így a Lidl következő, 2015. áprilisától indult üzleti éve akár veszteséges is lehet, anélkül, hogy a boltbezárást kockáztatná a tárasaság. Ebben az esetben azonban a következő évre neki is profitot kell termelnie a hivatalos beszámolójában. (A Lidl legfrissebb, 2015. áprilisától 2016. március végéig tartó eredménybeszámolója még nem jelent meg a hivatalos cégadatbázisokban.)

  • Aldi

A diszkontlánc 2015-ben (itt is egyezik a naptári és üzleti év) közel 2 milliárd forintos adózott eredményt ért el, így a következő éve akár nyereséges, akár veszteséges, nem kell tartania a boltbezárástól.

  • Penny

A Pennyre igaz ugyanaz, ami az Aldira. A társaság 2015-ben (itt is egyezik a naptári és üzleti év) 2,1 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt. Tehát neki sincs nyereségkötelezettsége a 2016-os évre a veszteségtiltó szabály szempontjából.

Ősszel csomag érkezik?

Az egyik akadályt tehát egyelőre vették a külföldi láncok, azonban ősszel újabb csomagot kaphatnak. Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa csütörtökön a Magyar Időknek konkrétumok említése nélkül arról beszélt, hogy ha szükség lesz rá, az állam több területen belenyúl majd a piaci folyamatokba a kiskereskedelem fejlődése s a hazai vállalkozások versenyhátrányának csökkentése érdekében.

Szatmáry Kristóf szerint elképzelhető, hogy módosítani kell a kereskedelmi láncokra vonatkozó jogszabályon a brüsszeli eljárás miatt, de szerinte valamilyen korlátozással fennmarad a "tisztességes közteherviselésről" szóló elvárás.

Mivel a miniszteri biztos szavaiból konkrétumok nem derülnek ki, ezért egyelőre korai következtetni arra, hogy a kormány most beharangozott csomagja milyen hatást gyakorol majd a kiskereskedelemre, ezen belül a hazai és külföldi láncok működésére, teljesítményére.