Az MSZP ész LMP képviselői nélküli parlament röviddel dél után - 293 igennel - elfogadta az új, január elsejétől hatályos jegybanktörvényt. A jogszabállyal szemben nehéz olyan kritikát megfogalmazni, amely valamilyem uniós jogszabályba ütközik - mondta még a végszavazás előtt Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági és informatkiai bizottságának fideszes elnöke.

Rogán véleménye szerint ez a jogszabály a jegybankot és a monetáris tanácsot, azok függetlenségét egyaránt javítja. Értelmezésében az MNB védelmét az is erősíti, hogy a jegybanktörvény az eddigi feles jogszabály helyett kétharmados lesz.

Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe bekerült szabály csak lehetőséget teremt az MNB és PSZÁF összevonására - fogalmazott Rogán, aki szerint ha a kormány Simor András jegybankelnök mandátumának 2013. március 2-i lejárta előtt ilyen lépésen gondolkodott volna, akkor például az új jegybanktörvényben megtehette volna. A kormány nem kíván élni e lehetőséggel Simor mandátumának vége előtt, azután azonban igen - derült ki a fideszes politikus szavaiból.

A honatyák az új jegybanktörvényhez ma még gyorsan megszavaztak két, zárószavazás előtti módosítót is, amelyek tovább pontositották azokat a részeket, amelyeket az Európai Központi Bank (ECB) kifogásolt és a magyar kormány hajlott is a változtatásra. A végső verzióban benne maradt azonban két, az ECB által ellenzett szabályozást. Szerint lesz harmadik monetáris jegybanki alelnök, illetve két fővel nő a monetáris tanácsok száma.

Az ECB azt is javasolta, hogy mivel a döntési jogkörök egy része az elnöktől az MT-re száll, hasznos volna az új rendszer felállásáig egy átmeneti időszakot biztosítani, a A törvény azonban nem tartalmaz ilyet, és döntő része 2012. január 1-jén hatályba lép.