Autokratikus kormányzástól tartanak Magyarországgal kapcsolatban

Bár Magyarország nagyot lépett előre az idei IMD versenyképességi rangsorban, ezzel arra a szintre tért vissza, ahol 2014 óta nagyjából mindig is volt. Az viszont, hogy ez tartós fordulatot jelez vagy csak egy délibáb, még több tényezőtől függ. Az IMD ezen tényezők között említi például egyebek mellett, az autokratikus és antidemokratikus kormányzás miatti bizonytalanságokat. A Pénzügyminisztérium mindenesetre örül az előrelépésnek.
Szabó Zsuzsanna, 2018. május 24. csütörtök, 15:21
Fotó: Shutterstock

A most kiadott IMD rangsort a világ egyik leghíresebb üzleti iskolájának versenyképességi központja publikálja 1989 óta, amelyben 258 indikátor alapján 63 ország relatív rangsorát teszik közzé. Az IMD azt elemzi és rangsorolja, hogy a vizsgált országok képesek-e a vállalkozásoknak olyan környezetet teremteni és fenntartani, amely erősíti a versenyképességüket.

A régióban már jobban állunk

A svájci IMD Versenyképességi évkönyv 2018-as rangsora szerint Magyarország a 47. helyre lépett előre az összesített adatok alapján a tavalyi 52. helyről, de még nem sikerült elérni a 2016-os  46. helyet. Ezzel mondjunk azt is sikerült elérni, hogy idén már nem Magyarország áll az utolsó helyen a régiós csoportban (és a visegrádi országok között sem).

A javulás a kelet-európai országok többségére igaz: Litvánia egy hellyel a 32, helyre lépett előre, Lengyelország négy helyet javított és idén a 34., Szlovénia hat helyet feljebb ugorva a 43., Bulgária egy helyet javítva a 48. és Románia szintén egy hellyel feljebb lépve a 49. helyen áll.

A fentiekkel szemben a régióban a csehek egy hellyel lejjebb csúszva idén a 29. helyen állnak, de ezzel még mindig ők vezetik a régiós listát. Észtország szintén rontott egy helyet, így idén a 31. helyen állnak. A legnagyobbat, négy helyet, a Szlovákok estek a ranglistán, így idén ők kullognak a régiós országok között leghátul  és az összesített rangsorban az 55. helyre kerültek.


Az ICEG European Center - amely az IMD partnereként működött közre az elemzések elvégzésében - azonban felhívja a figyelmet, hogy a versenyképességi javulás fenntarthatósága az elemzett országok esetében kérdéses, miután a régió országaira - köztük a visegrádi négyekre - jellemző az elegendő számú és megfelelően képzett magasabb minőségű emberi tőke (illetve néhol a képzetlen, betanított munkások) hiányának egyre erőteljesebb negatív következményekkel járó problémája. Az ICEG szerint ugyanis a digitalizáció (automatizálás, robotika), az új ipari forradalom vélhetően nagyobb mértékben kezdi ki a termelés munkahelyteremtő jellegét.

Csak csalóka délibáb a magyar javulás?

Ami Magyarországot illeti, a most elért hely az ICEG szerint az, ahol hazánk 2014 óta nagyjából mindig is volt. Azt viszont, hogy a tavalyról idénre elért 5 helyes javulás valós és fenntartható fordulatot jelez-e, vagy inkább csak egy csalóka délibáb még nem mondható meg. Az elemzők szerint ugyanis a magyar versenyképességet egy sor bizonytalanság övezi.

Az IMD az országról szóló összefoglalójában öt "kihívást", vagy inkább bizonytalansági tényezőt emel ki:

  • az autokratikus és antidemokratikus kormányzás miatti bizonytalanságokat,
  • az új kormány strukturális reformterveivel kapcsolatos bizonytalanságok,
  • az adminisztratív terhek az EU-átlag felett vannak,
  • az uniós forrásoktól való jelentős függés,
  • árnyékgazdaság.

A Pénzügyminisztérium mindenesetre örül

Az öt helyes előrelépésünket Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre nagy méltatással fogadta. A tárca által kiadott közleményben megállapítja, hogy az IMD felmérése által vizsgált területek többségében javult Magyarország versenyképessége, amit szerinte jól tükrözi a közelmúlt gazdaságpolitikai intézkedéseit is. A tárcavezető úgy látja, hogy a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően 9 helyezéssel léptünk előre az adópolitika versenyképességében. A szigorú költségvetési politikának köszönhetően 7 helyezést javítottunk a közpénzügyek területén, a gyors gazdasági növekedés nyomán a belgazdaságban 20 helyet léptünk előre, a termelékenység és hatékonyság alfaktorban pedig 12 helyezéssel értünk el jobb eredményt, ami a tárcavezető szerint arra utal, hogy a gazdasági szereplők elindultak a termelékenységnövelés útján, ami a nemzetközi versenyképességük javulásának alapfeltétele.

Erősödő gazdaság ellenére visszacsúszás a rangsorban

Az IMD elemzéséből ugyanakkor kiderül, hogy a magyar gazdasági összteljesítmény 36-ról a 39. helyre süllyedt vissza tavalyhoz képest, mindezt úgy, hogy erőre kapott a hazai gazdaság (ez az a 20 helyes előrelépés, amit Varga említett, ahol az 57-dikről a 37. helyre ugrott előre hazánk), köszönhetően

  • a GDP-arányos kereskedelem magas rátájának (7. hely),
  • az áruexport növekedésének (7. hely),
  • és a bruttó állóeszköz felhalmozás fellendülésének (4. hely).

A romlás mögött az ICEG szerint olyan tényezők állnak, mint

  • a kedvező foglalkoztatási adatok látszólagossága és fenntarthatatlansága (egyebek mellett például közmunkások magas száma, fokozódó agyelszívás, valamint a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, illetve az aggasztó munkaerőhiány),
  • a régióhoz adataihoz képest is vérszegény nemzetközi befektetési pozíciók mind a kifelé áramló (63), mind a befelé áramló (62. hely) befektetések tekintetében.

Egyre égetőbb a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése

A kormányzati hatékonyság alindexében a tavalyi 54. helyről a 48. helyre lépett előre Magyarország. Ezt a fegyelmezett költségvetési politikának (51-ről 44. helyre) , az üzletvitel és a befektetések szempontjából kedvezőbbnek ítélt adókörnyezet (58. helyről 49-re) tett lehetővé. Utóbbival kapcsolatban az ICEG kiemeli, hogy a vállalati nyereségadó szempontjából hazánk a 63 ország közül élenjárónak számít.

Mindezzel együtt viszont sürgős előrelépésekre volna szükség olyan területeken, mint a szociális kohézió erősítése (52.), a protekcionizmus mérséklése (53.), a társadalom elöregedésének (62) lassítása, valamint a fogyasztási adók csökkenthetősége (62). Az elemzés példaként kiemeli, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával élők száma Magyarországon meghaladja az EU átlagot, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése egyre égetőbbé válik (például a leggazdagabb 10 százalék nettó jövedelme átlagosan tízszerese a legalsó 10 százalék nettó jövedelmének).

Jó hír is van

Üzleti hatékonyság viszont javulófélben van, itt Magyarország a 60. helyről az 58. helyre lépett előre. Ez leginkább:

  • a termelékenység és hatékonyság érzékelhető emelkedésének (57-ről a 45. helyre),
  • a finanszírozás kissé kedvezőbb megítélésének (54-ről 52. helyre)

köszönhető.

Ahhoz, hogy a pozitív trend folytatólagos lehessen, olyan intézkedésekre lehet szükség, amelyek mérsékelni képesek a globalizációval szembeni negatív attitűdöt (63), előlendítik a képzett munkaerő kínálatát (63), növelik a flexibilitást és az alkalmazkodóképességet (62) a vállalati szférában ahhoz, hogy az agyelszívás (61) tompítható, a kis- és középvállalkozások tevékenysége (61) pedig ösztönözhető legyen.

Az infrastruktúrát vizsgáló alindexben Magyarország két pozíciót javított, miután az előző évi 49. helyről a 39. helyre lépett elő. Azonban csak alig észrevehető javulások mutatkoznak olyan területeken, amelyek a digitális gazdaság és a zajló negyedik ipari forradalom hajnalán kulcsfontosságú sikertényezőknek számítanak. A digitális és technológiai készségek szintje továbbra is nagyon alacsony (60), az 56. helyen tanyázunk a digitális eszközök és technológiák használata terén, továbbá a nyelvtudás és nyelvi készségek állapota is rendkívül szegényes (59). Mindez hátráltatja az együttműködés kultúrájának kialakulását (például a technológiai együttműködések terén az 54. helyen állunk).

A tágabb környezetnek tudható be a javulás

Mindent egybevéve az elemzés megállapítja: a magyar gazdasági kormányzás megerősíteni látszik Magyarország nemzetközi versenyképességét, a javulás azonban inkább csak a gazdasági értelemben békésebbnek és ígéretesebbnek tűnő európai kontextus miatt válhatott reális perspektívává, hiszen a 2017-es év volt 2011 óta a legjobb a világgazdaság, így az Európai Unió gazdaságai számára is: az előrejelzéseket inkább csak felfelé korrigálták köszönhetően a szokatlanul kedvező növekedési feltételeknek.

Következésképp, strukturális változtatások hiányában hazánk sérülékenysége és külső (EU) forrásoktól való krónikus függősége a jövőben is folytatódni fog. Ezért az elemzés szerint a gazdasági kormányzásnak érdemes volna meghaladni az ad hoc és átmeneti megoldásokat eredményező kormányzati szemléletet a jó kormányzás előlendítése és a demokratikus uniós értékek szentségének helyreállítása jegyében.

Az USA visszaszerezte a vezető helyét
Az öt legversenyképesebb gazdaság idén csak sorrendjében tér el a megszokottól. Az Egyesült Államok (1) visszaszerezte első helyét, őt Hongkong (2), Szingapúr (3), Hollandia (4) és Svájc (5) követi. Nyugat-Európában csak alig pár ország tudott idén  javítani a versenyképességén. Írország (12) és Luxemburg (11) kiesett a top 10-ből, előbbi hat, utóbbi három helyet rontott tavalyi eredményén. Németország (15), Finnország (16), az Egyesült Királyság (20), Izland (24), Belgium (26), Spanyolország (36) és Ciprus (41) is mind egy-egy hellyel került lejjebb a rangsorban.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK