Autópálya, parkolás - nagy változás jöhet

November 7-én szerdán dönt az Európai Bizottság a magyar mobilfizetési rendszerről, amellyel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárás indulhat az ország ellen.
Szász Péter, 2018. november 4. vasárnap, 17:27
Fotó: Unsplash

Magyarországon 2014. július 2-ától a parkolási közszolgáltatások díjai, a közutak használatáért fizetendő díjak, az állami vállalatok által nyújtott személyszállítási szolgáltatások díjai, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjai mobilfizetési rendszer használatán keresztül csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltetett rendszer útján fizethetők meg.

A bizottság úgy gondolja azonban, hogy Magyarország megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, illetve a szolgáltatási irányelvet, mivel egy állami monopóliumot hozott helyzetbe - írja közleményében az Európai Bíróság.

Magyarország ezzel szemben azt állítja, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat megvalósítására irányuló, úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ágész) minősül, ahol a szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A rendes piaci körülmények között működő vállalkozások által nyújtott, vagy azok által kielégítően nyújtható szolgáltatások nem minősülnek ágésznak. Márpedig Budapest nem bizonyította az ágésznak minősítéshez szükséges feltételek teljesülésének fennállását, mivel a létrehozott monopóliummal biztosított eredményt a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett, az e monopóliumnak fenntartott kizárólagos jog létesítése nélkül is elérhette volna - állapította meg júliusi indítványában Yves Bot főtanácsnok.

A főtanácsnok szerint azzal, hogy Magyarország a mobilfizetési szolgáltatások piacán nemzeti monopóliumot hozott létre, a szolgáltatási irányelv szerinti olyan korlátozást vezetett be, amely csak abban az esetben lenne megengedhető, amennyiben az alkalmazása szükséges és arányos, valamint nem diszkriminatív. Márpedig a Magyarország által az említett korlátozás igazolásaként felhozott, a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének. Léteznek ugyanis az e célok elérését biztosító kevésbé korlátozó intézkedések, mint például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakítása.

HOZZÁSZÓLÁSOK