Felül kell vizsgálni a fővárosi közterületek közlekedési célú igénybevételét befolyásoló kedvezményeket, például az ingyenes lakossági parkolást, és koncepciót kell alkotni a személyforgalmi behajtási díj bevezetésére, amely megelőzi a városi torlódásokat és ezek káros hatásait - ez a mondat szerepel a Budapest közlekedésfejlesztéséről szóló - még 2014-ben készült és a beruházásokat 2030-ig felsoroló Balázs Mór Tervben.

Már régebben is előkerült a dugódíj, 2007-ben is született róla egy tanulmány, pár napja pedig a megjelent - még egyeztetés előtt álló - újabb koncepció, a szintén 2030-ig szóló Budapesti Mobilitási Terv, amely a dugódíj bevezetésének előkészítésére már forrást is biztosítana, mégpedig 3,3 milliárd forintot.

Tarlósnak és a kormánynak sem tetszik, de uniós kötöttség

Az Index új koncepcióról szóló összefoglalója szerint Tarlós István 2015-ben azt nyilatkozta, hogy a dugódíj két lépcsőben lépne életbe. Első körben jönne az évi 5 ezer forintos Budapest-matrica a megyei sztrádamatricák mintájára, csak ezzel lehetne a fővároson belül autózni.

A becslések szerint, ha a fővárosi autósoknak is kötelező lenne a matrica, akkor 2 milliárd forintos bevételre tehetne szert a főváros, ha a budapestiek nem fizetnének, akkor 700 millió forint körüli összeg folyhatna be az önkormányzat kasszájába. A KSH 2018 végén közel 660 ezer budapesti személyautót tartott nyilván, ez alapján az elméleti maximum - tehát, ha minden egyes személyautóra vesznek matricát - közel 3,3 milliárd forint lenne évente. A második fázisban alakítanák ki a belvárosi zónát külön tarifával, külön díjjal. Ennek határát még nem határozták meg és a díj mértéke sem ismert.

A főpolgármester a sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, hogy a dugódíjat a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalta be a 4-es metró megépítésért. Erről egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni. Szerinte ez egy elvi lehetőség, az Európai Unióval is folytattak már egyeztetéseket. Tarlós közölte, nem mondhatja azt kategorikusan, hogy nem lesz dugódíj, ha kijelentené ezt, akkor az Európai Unió milliárdos bírságot szabhatna ki.

A kormány sincs oda a dugódíjért: a 24.hu kereste meg a napokban a Miniszterelnökséget: változott-e a kormány álláspontja azóta, hogy januárban Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára még azt nyilatkozta: "olyan népszerűtlen eljárásokra, mint a dugódíj, nem kell számítani". A kormány közölte, nem támogatja a dugódíj bevezetését.

Problémák

Egyelőre nem tudni tehát, hogy lesz-e vagy sem. Ha viszont mégis bevezetnék a Budapest-matricát, az több szempontból is problémás lenne. Egyrészt igazságtalan. Ekés András, a várostervezési tanácsadással közlekedésfejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó Mobilissimus Kft. ügyvezetője korábban arról beszélt a Napi.hu-nak, hogy a Budapest-matrica nem tesz különbséget a különböző útszakaszokat használó autósok között: az is fizeti, aki a legforgalmasabb utakat használja és az is, aki csak rendszeresen csak alacsony forgalmú szakaszon közlekedik.

Az is gond, hogy a Budapest-matrica semmi pluszt nem ad, szemben az alapjául szolgáló megyei matricákkal. Az utóbbiakkal ugyanis a normál országutakhoz képest autósok gyorsabb és biztonságosabb autóutakon, sztrádákon mehetnek, a fővárosi matricánál ilyen többletszolgáltatás nincs. Az éppen elképzelhető, hogy a dugódíj miatt csökkenne a forgalom és ez lenne az extra szolgáltatást, de ezt nem lehet biztosra venni. Pláne, hogy az évi 5 ezer forint egy-egy autósnak napi 20 forintot jelentene, nem valószínű, hogy ez komoly visszatartó erő lenne, azaz a forgalmat nem csökkentené számottevően.