Az elnyert agrárpályázatok 20 százaléka nem teljesülhet

A hazai mezőgazdaság még mindig kedvező gazdasági helyzetben van, de anyagi helyzetének jelentős javulása a következő években nem várható – vonták le a következtetést az OTP Agrár szakértői a KSH, valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által publikált Mezőgazdasági Számlarendszerben (MSZR) szereplő adatokból. A mezőgazdaság kibocsátása nőtt tavaly, a szektor eredménye enyhén csökkent az előző évhez képest.
Szabó Zsuzsanna, 2019. március 22. péntek, 12:51
Fotó: Pixabay

Bár tavaly többször is szárazság jellemezte Magyarország időjárását, összességében jó évük volt a növénytermesztő gazdaságoknak: a gabonatermesztés eredményessége jelentősen javult. A főbb növények közül a búza összes termése ugyan nem változott, de a termény ára 13 százalékkal nőtt a 2017-eshez képest. A kukoricatermés 10 százalékkal haladta meg az előző évit, ára pedig 7 százalékkal emelkedett.

Míg a vágósertés termelői ára 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi átlagártól a vágómarha termelői ára 2,2 százalékkal emelkedett, és 7,1 százalékkal több szarvasmarhát vágtak le, mint az előző évben. A baromfifélék vágása 8,2 százalékkal nőtt, igaz, leginkább a kacsavágások csaknem 80 százalékos emelkedése húzta fel ezt az értéket, míg a csirkevágások száma 0,9 százalékkal csökkent - derül ki az elemzésből.

Az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett, míg értéke 4,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit. Ezen, illetve az MSZR-ben szereplő egyéb adatok alapján, az OTP Agrár szakértői szerint a mezőgazdasági vállalkozások 2018. évi adózás előtti eredménye is jó közelítéssel kalkulálható: 1 százalékos mérséklődést mutat a 2017-es 160 milliárd forinthoz képest.

A KSH 2018 első három negyedévére vonatkozó adatbázisa nyomán a mezőgazdasági beruházások a 2017-es 11,5 százalékos növekedés után tavaly 3 százalékkal bővülhettek. Az OTP Agrár szakértőinek megítélése szerint az elkövetkező 1-2 évben is beruházási teljesítmény-növekedés várható a nagyrészt uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program fejlesztési pályázatainak köszönhetően.

Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül az a kockázat, hogy a beruházásokhoz igényelhető támogatások bővülésével párhuzamosan a beruházási költségek is jelentősen emelkednek, így a pályázók egy része nem lesz képes megvalósítani a tervezett beruházását. Az eddigi tapasztalatok alapján az elnyert pályázatok nagyságrendileg 20 százaléka nem teljesül az árdrágulás és az ebből adódó saját erő szűkössége, valamint a kapacitások hiánya miatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK