A Napi Gazdaság cikke.

A vagyongyarapodási vizsgálatokkal kapcsolatban Szabó azt kifogásolta, hogy az ilyen ellenőrzéseknél megfordul a bizonyítási teher: a vizsgálat alá vontaknak kell bizonyítaniuk, hogy nem követtek el adóelkerülést.

A biztos mellett más kritikusok is úgy vélik: a rendelkezés számlagyűjtésre kényszeríti a magánszemélyeket, hogy igazolják költéseiket és jövedelemszerzéseiket. Aggályos szerintük az is, hogy az elévülési idő előtt megszerzett jövedelmek esetében is igazolni kell a szerzés tényét: hiába hivatkozik arra valaki, hogy tíz évvel ezelőtti áfacsalásból szerezte vagyonát, ezt hitelt érdemlően bizonyítania is kell.

A szakértők egy része szerint sérül azt ártatlanság vélelme. Ez az adóellenőrzések során azt jelenti, hogy hitelt érdemlő adatok híján az adózót nem lehet büntetni, kivéve, ha becslésről van szó - a becslést az AB korábban teljesen rendjén való eljárásnak minősítette.

Viszont ha csak becsléssel határozható meg az adóelkerülés révén keletkezett jövedelem, ezt nyilvánvalóan csak egzakt adatokkal lehet cáfolni - vagyis a becslés esetében teljesen ésszerű a bizonyítási teher megfordulása - sorolják a másik oldal érveit a témában járatos ügyvédek.