Az adócsökkentés miatt nőhet a halfogyasztás

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermékek népszerűsítése, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztése érdekében - írja az MTI.
Szász Péter, 2018. május 24. csütörtök, 14:14
Fotó: Pixabay

A NAK közleménye szerint külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai, fejenkénti 6-7 kilogramm éves halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós, 20-25 kilós átlagtól. Kiemelik, hogy az élőhal és a halhús idén januártól kedvező, 5 százalékos áfakörbe tartozik, ennek révén a feketegazdaság tisztulása és a fogyasztás akár 10 százalékos növekedése is prognosztizálható.

A szerződő felek kiemelten fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, az igénybevételüket segítő kamarai szolgáltatások, a megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázatai révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amelyek révén növelhető az ágazat versenyképessége - írják.

A közleményben ismertetik, hogy a hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek. Ebből mintegy 17 ezer tonna étkezési célú, és jelentős része exportra kerül.

A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát, míg az intenzív termelés 80 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.

Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban: a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön üzemel.

A kép forrása: Pixabay.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK