Jelentősen megemelné a kormány az egészségügyi szolgáltatói járulék összegét jövőre. A járulék jelenleg 4500 forint, ezt meg kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, társas vállalkozás közreműködő tagja után a foglalkoztatónak, a felsőoktatási intézmény tanulója, a gyesen, gyeden lévő szülők és a hajléktalanok után pedig az államnak. Jövőre a kiegészítő tevékenységet folytatók esetében csak 450 forint lesz az emelés, vagyis 4500 forint helyett 4950 forint lesz a havonta fizetendő járulék összege. A gyesen, gyeden lévők, a hajléktalanok és az egyéb kategóriába tartozó munkát végzők után azonban az eddigi 4500 forint helyett 9300 forint járulékot kell a kasszába fizetni.

A büdzsét megalapozó, vaskosra sikerült csomag mellett az egyéni cégről szóló törvénnyel összefüggő módosítások is tartalmaznak meglepő változásokat. Ezek egyike az az adózás rendjéről szóló törvényben található szabályozás, amely az iparűzési adó beszedésére vonatkozik. Ezek szerint jövőre az APEH szedi be az adót az önkormányzatok helyett, s ennek részletszabályait tartalmazza a jogszabály. Így az önkormányzatot terheli a kár, ha az adóhatóság nem tudja a meghatározott időben átutalni az önkormányzatnak járó iparűzési adóelőleget. A cél az, hogy az adóhatóságot mentesíteni lehessen a késedelmes utalás miatti kamatfizetési kötelezettség alól. A központosított beszedés ellen egyébként épp ez volt az önkormányzatok egyik legsúlyosabb érve, mondván, következmények nélkül csúszhatnak a kifizetések.

A csomagba egy uniós jogharmonizációs "mea culpa" is bekerült, ami akár jelentősen át is alakíthatja a külföldre menekített pénzek sorsát. Az eredeti javaslat ugyanis az volt, hogy a hazahozott pénzek után kedvezményes adót lehet fizetni, ám az összeg egy részét állampapírba kell fektetni. Ez a kitétel azonban ellentétes az uniós elvekkel, mivel így az EGT-tagállamok állampapírjai hátrányba kerülnek. A módosítás értelmében egyáltalán nem kell állampapírba fektetni a hazahozott pénzeket.