Az Aldit és a Lidlt fogná vissza a kereskedelmi kamara

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kitart a kiskereskedelmi egységek engedélyeztetése kapcsán felvetett szigorúbb szabályok mellett, ezek nélkül ugyanis véleménye szerint a Lidl és az Aldi kicsúszna hatásköréből.
Hőnyi Gyula, 2011. május 10. kedd, 06:31

A Napi Gazdaság keddi számából

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tagsága a viták ellenére is kitart a kiskereskedelmi egységek nyitásának a kamarai törvénytervezet kapcsán felvetett és erősen vitatott szigorúbb szabályozása mellett. Vagyis 500 négyzetméter felett a területileg illetékes kamarák, 2500 négyzetméter felett az országos kamarák adhatják ki (egy hatástanulmány elkészítése és vizsgálata után) a kereskedelmi egység létesítéséhez az építési engedélyt. Egy korábbi verzió minden 200 négyzetméter feletti ingatlanra vonatkoztatná a szabályt.

A tervezet ellen szót emeltek a hatóságok, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Belügyminisztérium (BM). Előbbi az uniós irányelvek miatt aggódik, a BM szerint pedig az építési engedélyeztetés rossz irány, hiszen már meglevő épületekben is lehet kiskereskedelmi egységet létesíteni. Ezen túlmenően minden építéshez kell önkormányzati hatástanulmány, külön a kamaráknak ilyet készíteni nem érdemes.

Az NGM jelenleg keresi a megoldást a szabályozó EU-irányelvekhez igazításához − mondta lapunknak Kiss Ervin, a BKIK főtitkára. Véleménye szerint azért tart ki a tagság a 200 négyzetméteres szabály mellett, mert a jelenlegi tervezetben szereplő számok alapján például az erősen terjeszkedő Aldi és Lidl kicsúszna alóla. A mérvadó nettó kereskedelmi felülethez képest a jogszabály alapterületről szól, ami a multik esetében jóval kisebb is lehet. A Napi Gazdaság kérdésére, hogy mindez a BKIK szerint nem diszkrimináció-e, Kiss azt válaszolta, természetesen ez vonatkozna a CBA-ra és a Coopra is.

A főtitkár szerint a szigorúbb szabály melletti kitartás logikus és érthető, hiszen a jelenlegi tapasztalat az, hogy ahol megjelennek az említett nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások, ott a környező üzletek bezárnak. Tudomása szerint Ausztriában is van hasonló szabályozás, így nem a földtől elrugaszkodott az igény − a szomszédos államban homogén élelmiszer-kereskedelmi rendszer van,  nemigen találni nagy alapterületű modern kereskedelmi egységet, főként a  szupermarketek terjedtek el.

HOZZÁSZÓLÁSOK