Paczolay Péter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közgyűlésén tartott előadásában a gazdasági alkotmányosságról szóló előadásában kifejtette: az Országgyűlés tavaly novemberben szűkítette az Ab hatáskörét a gazdasági, költségvetési tárgyú törvényekkel összefüggésben, az új alaptörvény szerint pedig továbbra is a csökkentett hatáskörrel kell számolni.

Ugyanakkor adókkal összefüggő beadványok továbbra is érkeznek az Ab-hoz. "A végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán a beadványozók az emberi méltóság sérelmét jelölik meg a törvénnyel szembeni alkotmányossági aggályaik alapjául. Hogy az emberi méltóság sérelmére alapozott kérelmek alapján miként bírálhatja el az Ab ezt az adótörvényt, ez holnap kiderül - mondta Paczolay.

Érkeznek kérelmek a válságadó néven ismertté vált szektorális adók ellen is. Ezekkel kapcsolatban az Ab illetékességének eldöntése még a jövő kérdése. Az azonban mindenképp látható, hogy természetes személyek emberi méltóságát itt aligha fogjuk megtalálni - közölte az Ab elnöke.

Az Ab tudomásul veszi a hatáskörét érintő változásokat, szakmai álláspontja szerint azonban továbbra is fontos kérdés, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül. Az Ab elnöke kifejtette: a piacgazdaság - egyes szélsőséges esetektől eltekintve - irreleváns az alkotmányossági vizsgálatnál. A változó kormányok a változó gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítják. Ebből a szempontból még nem látható pontosan, hogy milyen új kérdéseket vethet fel az új alaptörvénynek az a rendelkezése, amelynek alapján a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos, kétharmados többséggel elfogadott törvény határozza majd meg, vagyis milyen mértékben hagy lehetőséget ez a szabály arra, hogy a változó kormányok a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítsák - idézte Paczolayt az MTI.