A tavaly szeptember óta működő Nemzeti Földalap csak versenyeztetéssel adhat el földet. A benyújtott módosítás azonban kiveszi az általános szabály alól például az állami cégeket, így az állami gazdaságok jogutódait is. Az indoklás szerint a gyakorlat vetette fel a problémát, hogy a földalapi pályázat kijátszható azzal, akinek a földre elővásárlási vagy előhaszonbérleti joga van, az nem pályázik, hanem a győztes pályázóval szemben él ezzel a jogával. Ezt zárja ki a módosítás.

A földalap kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. Maga a törvényjavaslat is tesz hasonló kikötést, amikor például nemcsak közeli, hanem távolabbi hozzátartozó is ajándékozhat földet a mezőgazdasági termelőnek. Szintén a családi gazdaságot erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodó körébe beveszi annak testvérét is. A gazdálkodó elhalálozásával így a testvér is továbbviheti a családi gazdaságot.

Az állam is elővásárlási jogot kap

Ha egy közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, és ha ők nem élnek ezzel, csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet. A módosítás az államot azonos sorba helyezi a tulajdonostárssal.

Szintén új szabály, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is a Nemzeti Földalapba kell helyezni. Ennek az a magyarázata, hogy természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld.

A mezőgazdasági bizottság sürgős tárgyalást kért a parlamenttől, már augusztus 1-jével hatályba akarja léptetni a módosításokat.