A NAPI Gazdaság cikke. A GKM vezetése már korábban jelezte, hogy szívesen látna versengő autópálya-kezelőket a piacon. Az ÁAK-nak három lehetősége van. Az egyik szerint a jelenlegi 40 százaléka mellé megszerzi az AKA 60 százalékát – erre amúgy is opciója van –, és az így százszázalékos tulajdonába került céget továbbra is megtartja. Ezt a szakemberek nem igazán tartják elképzelhetőnek. A másik lehetőség, hogy az ÁAK nem él opciójával, és túlad a 40 százalékon. Ennek is van esélye, de a legnagyobb sansza a harmadik változatnak van, amely szerint az ÁAK lehívja az opciót, ezt követően pedig túlad a száz százalékon. Ezt viszont csak abban az esetben érdemes megtennie, ha garantált, hogy 2007-ben mindkét tranzakciót le tudja bonyolítani, különben óriási hiány keletkezne a büdzsében. Szakemberek szerint pénzügyi szempontból ez kedvezőbb volna az állam számára, mintha „csak” a 40 százalékot dobná piacra. Ha viszont nem jönne össze egy év alatt az előbbi ügylet, akkor mégis érdemesebb a 40 százalékot értékesíteni. A két utóbbi változat tehát rövid távon pénzt hozna a kasszába, ugyanakkor felveti annak továbbgondolását, hogy ebben az esetben mi lesz az ÁAK-kal. A tárca korábban a tőzsdei bevezetést támogatta, de ha a kormányzat az AKA és az ÁAK esetében az utóbbi két változat közül választana, az ezt nem erősítené, hiszen egy „jelentős értékétől megfosztott” céget vinnének a börzére, amelynek a konkurenciája is piacra lépett időközben. Az ÁAK 2004 elején vásárolta meg az AKA részvényeinek 40 százalékát, 82 millió eurós ügylet keretében. A vételár igen kedvező volt: csak 30 százaléka annak, amennyibe a százszázalékos tulajdon megszerzése került volna - mondta akkoriban Csillag István közlekedési miniszter. A megállapodás értelmében az állam a költségvetésből 27 éven keresztül rendelkezésre állási díjat fizet az autópályát üzemeltető magánbefektetőnek. Ezt követően 2004 szeptemberében módosították az állam és az AKA között meglévő, az M5-ös autópálya építéséről és üzemeltetéséről szóló koncessziós szerződést. A módosítás értelmében a Kiskunfélegyháza-Szeged szakasz megépítése után, 2006. január 1-jétől 2030-ig a magyar állam által fizetendő rendelkezésre állási díj évente 92,5 millió euró lesz a korábbi 106 millió euró helyett. Így az állam rendelkezésre állási díj címén huszonöt év alatt nominálisan mintegy 575 milliárd forintot fizet ki az AKA Rt.-nek, ami jelenértéken 209 milliárd forintot tesz ki. A NA Zrt. teljes egészében átvállalja az ÁAK Zrt. idei autópályaépítéssel kapcsolatban felvett hiteleit - mondta az MTI-nek Nagy Attila, az ÁAK vezérigazgatója. Ennek technikájáról még folynak az egyeztetések, ám az bizonyos, hogy az ÁAK az év végére hiteltartozás-mentes lesz.