A NAPI Gazdaság cikke Csaknem három év után, idén júliusban szűnt meg a színlelt szerződések felszámolására adott, többször meghosszabbított moratórium. A határidő lejártakor az APEH ellenőrzési akciót vizionált a színleléssel érintett területeken (például az őrző-védőknél), illetve a jelentős árbevétel mellett minimális bérköltséggel rendelkező cégeknél. Az adóhatóság nem húzott bele a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálatába, ilyen jellegű ellenőrzéssel nem találkoztunk – mondta lapunknak Zara László. Az Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke szerint a hatóságok megelégedtek azzal, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevezetése kapcsán a színházi, illetve a médiavilágban megtörtént a szerződések átsorolása. Az APEH közlése szerint a revizorok az átfogó ellenőrzések során minden esetben megvizsgálják a foglalkoztatási jogviszonyokat is. Az adóhatóság nem tudott válaszolni lapunk azon kérdésére, hogy a moratórium lejárta óta hány színlelt szerződésre bukkantak az ellenőrök, mert az elrendelt vizsgálatok még folyamatban vannak. Az elmúlt öt hónapra vonatkozó összesített adatokkal az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sem rendelkezik, csak annyit tudni, hogy január óta az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 3-4 százalékánál, azaz körülbelül ezerötszáz főnél bukkantak színlelt szerződésre. (Május végén ez a szám 1400 körül volt.) A tavalyi adatokhoz képest némileg csökkent az arány, ami arra utal, hogy a vállalkozások igyekeznek a jogszabályoknak megfelelően rendezni alkalmazottaik jogviszonyát – mondta lapunknak Szárazné Zara Andrea. Az OMMF munkaügyi főosztályának vezetője szerint az alapvető problémát nem a színlelt szerződések jelentik, hanem az, hogy a munkáltatók munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatják a dolgozókat. Utóbbi tényt egyébként is jóval könnyebb feltárni, mint egy színlelt szerződést, így a munkaügyi ellenőrök inkább a feketefoglalkoztatásra koncentrálnak. Az adóhatóság júliusi becslései szerint a színlelt szerződés keretében alkalmazottak száma 100 ezer körül lehet. A moratórium lejártáig 143 fülön csípett, illetve önként bejelentést tevő vállalkozás alakította munkaviszonnyá mintegy 3300 dolgozó szerződését, de azt nem tudni, hogy a bejelentéssel nem élők hány főt minősítettek át. Korábban a szakértők úgy becsülték, hogy a moratórium lejárta után több 10 milliárd forint is befolyhat a visszamenőlegesen megállapított adóhiányból, illetve a kapcsolódó szankcióból, milliárdokról azonban egyelőre csak az elengedett adófizetési kötelezettségek esetében beszélhetünk. Az APEH 3,8 milliárd forint adóhiányt, 1,9 milliárd forint adóbírságot és 1,8 milliárd forint késedelmi pótlékot törölt annál a 143 cégnél, amelynél az elmúlt három évben színlelt szerződésre bukkantak a revizorok. Többségük teljesítette bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására vonatkozóan, amit az APEH utólagosan ellenőrzött. Szúrópróbaszerűen vizsgálták azokat is, akik önként tettek bejelentést – ez utóbbi minden esetben a valós helyzetet tükrözte. Az OMMF tapasztalatai szerint a színlelt szerződés leggyakrabban a nyomozási, biztonsági tevékenységet végzők, az építőipari és a vendéglátással foglalkozó vállalkozások körében fordul elő, de az APEH korábbi ellenőrzései során a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy területén is találkozott ilyennel.