Az ÁSZ ellenőrzésvezetője által megtartott indító értekezlettel lezárult az ellenőrzésre történő felkészülés és megkezdődött az ellenőrzés helyszíni szakasza az MNB-ben - adta hírül a napokban számvevőszék.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogszabályi felhatalmazás alapján ellenőrzi az MNB gazdálkodását. Annak ellenére, hogy az ellenőrzés gyakoriságát jogszabály nem írja elő, az ÁSZ rendszeresen - évente - értékeli a jegybank gazdálkodását, a szabályszerű működés feltételeinek érvényesülését, valamint a központi költségvetéssel összefüggő elszámolásokat.

Az ellenőrzés az úgynevezett korlátozott ellenőrzési jogkörrel végezhető ellenőrzések közé tartozik, mivel nem terjedhet ki a jegybank alaptevékenységére, így például a monetáris politikára. Ennek ellenére számos aktualitással bír az ellenőrzés, hiszen a legutóbbi ÁSZ ellenőrzés óta jelentős változás következett be az MNB vezetésében, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jegybankba történő integrálása is megtörtént - közölte a számvevőszék.

A most kezdődő helyszíni ellenőrzés az MNB működésének ellenőrzésén túl kiterjed a PSZÁF pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó tevékenységének és a szervezeti integráció végrehajtásának szabályszerűségének értékelésére is. Az PSZÁF működését az ÁSZ önállóan még nem ellenőrizte, ezzel szemben a felügyelet költségvetési beszámolóját a zárszámadás keretében rendszeresen ellenőrizte. Az ellenőrzés aktualitását az is növeli, hogy az MNB felső vezetésben 2013-ban változások voltak - olvasható az ÁSZ 2014. első félévi ellenőrzési tervében.

Tavaly még sok hiba volt

A mostani ellenőrzés pikantériáját az is növeli, hogy 2013. februárban még meglehetősen elmarasztaló megállapításokat tett az ÁSZ az MNB-re. Az akkor publikált jelentés ugyanis úgy fogalmazott, hogy bár alapvetően megfelelt a törvényi előírásoknak az MNB működése, az két szempontból nem volt törvényes. Az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó előírásoknak és a tulajdonos államot képviselő nemzetgazdasági miniszter határozatainak.

A nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve üzleti titkok körébe tartozó adatot adott át az IMF-nek - mondta akkor Domokos László az ÁSZ elnöke. Az adatszolgáltatás egészen 2010. augusztus 23-ig folyt: a hét legnagyobb magyar bank esetében jelentette az MNB a bankok finanszírozási helyzetét, a nettó devizapozícióját és hetente a swap-pozíciókat. A devizapozícióról szóló adatokat az EU is megkapta heti bontásban. Makkai Mária felhívta a figyelmet, hogy a bankokról szóló egyedi adatokat az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhat át. Az MNB elismerte a törvénysértést és felelősségre vonásokat kezdeményezett - tette hozzá az ÁSZ szakembere.

Az IMF-nek való adatszolgáltatás az ország stabilitását szolgálta 2008 őszén, az ügyben senkit kár nem ért - jelentette ki néhány nappal később Simor András, az MNB leköszönő elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán, amelyet az ÁSZ jelentése megállapításai kapcsán hívtak össze. Az adatszolgáltatásról több új részlet is kiderült Simor szavaiból az akkurátus képviselői kérdések nyomán. Eszerint az ügy felelőse már több éve nem dolgozik az MNB-ben. A kifogásolt adatkiadáshoz nem volt szükség konkrét utasításra. A jogászok ki is dolgoztak egy pontosan megfogalmazott levelet, ám ennek elküdése elmaradt. Majd az MNB 2012 végén nem visszadátumozva kérte a jóváhagyást a hét nagybanktól.